Értékelés:
A könyv alapos beszámolót nyújt a Mississippi állambeli Port Gibsonban zajló polgárjogi mozgalomról, hangsúlyozva a helyi szempontokat és a kis tiltakozó akciók szélesebb körű hatását. A könyv jól megalapozott, és mind a fekete, mind a fehér közösségek elbeszéléseit ötvözi, így értékes forrást jelent a történelem e sorsfordító időszakának megértéséhez.
Előnyök:A jól kutatott, kiterjedt lábjegyzetekkel és bibliográfiával ellátott könyv megragadó elbeszélést nyújt a feketék szabadságharcáról, fekete és fehér nézőpontot egyaránt nyújt a helyi eseményekről, kiemeli a helyi mozgalmak jelentőségét, és ajánlott a polgárjogi történelem iránt érdeklődőknek.
Hátrányok:Tartalmaz néhány kisebb részletezési hibát, és némi elfogultságot mutat a szerző következtetéseiben, különösen bizonyos helyi személyiségek és programok tekintetében.
(4 olvasói vélemény alapján)
A Little Taste of Freedom: The Black Freedom Struggle in Claiborne County, Mississippi
A Mississippi állambeli Claiborne megye vidéki, többségi fekete lakosságú Claiborne megyéjének szabadságmozgalmáról szóló hosszú távú közösségi tanulmányában Emilye Crosby azt vizsgálja, hogy az afroamerikai szabadságharc általában véve milyen hatással volt a kisközösségekre, és megkérdőjelezi az országos mozgalomra alapozott általános feltételezéseket. Az 1960-as évek közepén országos szinten elért jogi sikerek nem vetettek véget a mozgalomnak, állítja Crosby, hanem inkább felbátorították az embereket szerte Délen, hogy új akciók hullámait indítsák el a helyi ügyek körül.
Az afroamerikaiak fokozódó magabiztossága és követelései - beleértve a fegyveres önvédelem valóságát is - döntő fontosságúak voltak ahhoz, hogy a fehér felsőbbrendűség rendkívül rugalmas rendszerében jelentős helyi változásokat lehessen elérni. Claiborne megyében egy rendkívül hatékony bojkott végül arra késztette a Legfelsőbb Bíróságot, hogy megerősítse a politikai tiltakozásként alkalmazott gazdasági bojkott jogszerűségét.
A NAACP vezetőjének, Charles Eversnek (Medgar testvérének) sikerült elnyernie az országos NAACP, a szegregációpárti Szuverenitási Bizottság és a fehér liberálisok látszólag ellentmondásos támogatását. Mind a fekete aktivistákat, mind a fehér ellenzéket tanulmányozva Crosby hagyományos forrásokat és több mint 100 szóbeli történetet használ fel, hogy elemezze a mozgalom utáni időszak politikai és gazdasági kérdéseit, a mozgalom hatását és a fehér felsőbbrendűség ellenállóképességét, valamint azt, hogy ezek a kérdések szorosan kapcsolódnak a közösség versengő történeteihez.
