Értékelés:
A könyv egyedülálló nézőpontot kínál az evolúcióval kapcsolatban azáltal, hogy a görög filozófiai fogalmakat integrálja a kortárs biológiai vitákba, megkérdőjelezi a neodarwinizmus tanait, és alternatív evolúciós modelleket mutat be. Hangsúlyozza a matematikai elvek jelentőségét a biológiában, nagymértékben támaszkodva a „logosz” ókori görög értelmezésére.
Előnyök:⬤ Az evolúció friss, integrált, a görög filozófiai gondolkodást is magában foglaló szemléletét nyújtja.
⬤ A meglévő neodarwinista nézeteket jelentős bizonyítékokkal és alternatívákkal, mint például a nomogenezis, az ortogenezis és a konvergencia, kérdőjelezi meg.
⬤ Az írás világos és közérthető, érthetővé teszi az összetett gondolatokat.
⬤ Kiemeli a matematika és a biológiai formák közötti kapcsolatot, érdekes megfigyeléseket mutat be.
⬤ Gyönyörű borítótervezés és magával ragadó előadásmód.
⬤ Egyes olvasók számára túlságosan kritikus lehet a neodarwinizmussal szemben, ami elidegenítheti azokat, akik a hagyományos evolúciós kereteket vallják.
⬤ A bemutatott alternatív elméletek nem biztos, hogy kellő empirikus alátámasztást nyújtanak egyes olvasók preferenciáinak.
⬤ Az ókori görög fogalmakra való összpontosítás irrelevánsnak vagy elavultnak tűnhet azok számára, akik tisztán kortárs tudományos vitákat keresnek.
(1 olvasói vélemény alapján)
From Logos to Bios: Evolutionary Theory in Light of Plato, Aristotle & Neoplatonism
„A logosztól a bioszig üdvözlendő emlékeztető az evolúció azon megközelítéseiről, amelyek túlmutatnak az ultradarwinisták amputált képzeletén.” - Conor Cunningham
Ebben az úttörő könyvben Wynand de Beer a hellén kozmológiából és biofilozófiából származó meglátásokat használja fel a Föld nevű bolygónk szerves sokféleségének eredetére és mechanizmusaira vonatkozó alapvető kérdés széleskörű megvitatásában. Ezek a meglátások többek között a következőket tartalmazzák: Hérakleitosz logoszát mint kozmikus törvényhozót és szabályozót; a Demiurgosz szerepét Platón kozmológiájában; Arisztotelész négyes oksági rendszerét; a megnyilvánult rendben lakozó neoplatonikus értelem-elveket (logoi); és a kozmikus valóság szintjeit összekötő hierarchikus, mindent átfogó Létezésláncot - a görög patrisztikus és latin skolasztikus hagyományok alapvető elemét. Az evolúciónak mint az eredendő lehetőségek kibontakozásának hagyományos koncepciójára építve de Beer a szerves formát és átalakulást is vizsgálja, hangsúlyozva annak matematikai alapjait.
A neodarwinista evolúcióelméletet számos kritika éri mind filozófiai, mind tudományos alapon, anélkül, hogy tagadná a szerves evolúció valóságát. Világos különbséget tesznek az evolúció két dimenziója között: a mikro- és a makroevolúció között. A szerző a makroevolúció alternatív elméletét dolgozza ki, amelyet a szabályosság, az irányultság és a konvergencia jellemez, és amely magában foglalja a nomogenezist (a természeti törvények szerinti evolúciót) és az ortogenezist (irányított evolúciót). Ily módon a paleontológia és a molekuláris biológia bizonyítékai befogadhatók, miközben teljesülnek a formális és végső kauzalitás metafizikai követelményei.
