A londoni kereskedő

Olvasói vélemények

A „The London Merchant” kritikái kiemelik a mű kettős természetét, mint restaurációs dráma. Míg a maga idejében sikeres volt, és betekintést nyújt a 18. századi erkölcsi filozófiába, a modern olvasók kissé elavultnak és túlságosan moralisztikusnak találják.

A darab átütő sikert aratott a 18. században, és a közönség körében nagy visszhangot keltett erkölcsi tanulságai és a kereskedelmi kereskedelem ábrázolása miatt. Lenyűgöző témákat és karaktereket dolgoz fel, különösen a főhős, George Barnwell naivitását emelve ki. A Regents Restaurációs drámák sorozatában a bevezetés és a szerkesztés jól sikerült, a függelékben pedig hasznos kiegészítő anyagokat találunk.

A könyv borítója nem felel meg a tényleges tartalomnak, ami zavart okoz. Sok modern olvasó a darabot „émelyítő prédikációnak” tartja, ismétlődő erkölcsi hangvétellel, ami ma már kevésbé vonzóvá teszi a darabot. A hosszú ötödik felvonás és az általános moralista megközelítés elriaszthatja a mai közönséget attól, hogy teljes mértékben értékelje a darabot.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The London Merchant

Könyv tartalma:

Mrs. Millwood szép, intelligens és ambiciózus, de London nem ad neki más lehetőséget, mint hogy férfiakat csábítson el.

Az iránta érzett szerelem a tizennyolc éves Barnwellt csalásra, lopásra és gyilkosságra vezeti. „Mik a ti törvényeitek - kérdezi Mrs. Millwood -, ha nem a bolond bölcsessége és a gyáva vitézsége, minden gazemberségetek eszköze és paravánja, amellyel azt büntetitek másokon, amit ti magatok is elkövetnétek, ha az ő körülményeik között lennétek? A bíró, aki elítéli a szegény embert, mert tolvaj, maga is tolvaj lett volna, ha szegény lenne.

Így folyton becsapjátok és becsapjátok magatokat, zaklatjátok, gyötritek és pusztítjátok egymást, de a nők a ti egyetemes prédátok.” Az 1731-ben bemutatott A londoni kalmár a század egyik legnépszerűbb darabja lett. A kor krónikása, Theophilus Cibber „a tragédia szinte új fajtájának” nevezte.