A magány erődje

Olvasói vélemények

Jonathan Lethem „A magány erődje” című regénye a gyermekkor, a faji viszonyok és a brooklyni felnőtté válás bonyolult és magával ragadó feltárása az 1970-es évektől az 1990-es évekig. Bár a próza ékesszólása és a korszak szemléletes ábrázolása miatt figyelemre méltó, a tempó és a cselekmény integritása is kihívást jelent, ami vegyes érzéseket kelt a könyv hatékonyságával és koherenciájával kapcsolatban, különösen az utolsó részekben.

⬤ Gyönyörűen megírt, gazdag és szuggesztív próza.
⬤ A gyermekkori elidegenedés és a brooklyni faji viszonyok mélyreható áttekintése.
⬤ Magával ragadó karakterek többrétegű érzelmi mélységgel.
⬤ Megragadja a korszak zenei és kulturális légkörét.
⬤ A realizmus és a mágikus elemek egyedülálló keveréke, amely gondolkodásra késztet.

⬤ Nagyon hosszú és lassú tempójú, ami egyes olvasók számára fárasztó lehet.
⬤ Az elbeszélés az utolsó szakaszokban nem koncentrálódik, és sok kritikus úgy érzi, hogy a befejezés nem elégíti ki és nem zárja le a történetet.
⬤ Néhány karaktert és cselekményszálat kevéssé kidolgozottnak vagy elfeledettnek éreztek.
⬤ Bizonyos témák és metaforák zavaróak vagy túlságosan leegyszerűsítettek lehetnek, különösen a faji viszonyok tekintetében.
⬤ A súlyos leírások megzavarhatják a tempót, és inkább úgy érzik, mintha kötelező lenne befejezni a könyvet.

(160 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Fortress of Solitude

Könyv tartalma:

Az Anyátlan Brooklyn díjnyertes szerzőjétől egy merész, lázadó, elsöprő erejű regény, amely két barát és kalandjaik történetét meséli el a 20.

század végi Amerikában. Két fiú, Dylan Ebdus és Mingus Rude története.