Értékelés:
Dwight Lee Wolter A magány evangéliuma című könyve a magány összetett természetét vizsgálja, és a kreativitás és az önfelfedezés lehetséges forrásaként mutatja be, nem pedig pusztán negatív élményként. A kritikák kiemelik a szerző átélhető személyes történeteit, gyakorlati tanácsait és a könyv általános felemelő hangvételét, amely arra hívja fel az olvasókat, hogy gondolják át a magányról és annak következményeiről alkotott elképzeléseiket.
Előnyök:⬤ Rokonszenves és könnyen olvasható írásmód.
⬤ Gyakorlati tippeket és gyakorlatokat kínál az önmegismeréshez és a másokkal való kapcsolatteremtéshez.
⬤ Felemelő és humoros hangvétel, ami pozitív olvasmánnyá teszi a tipikusan negatív témát.
⬤ Önvizsgálatra ösztönöz, és a magányt a kreativitás forrásaként értelmezi.
⬤ Egyének és közösségi szervezetek számára egyaránt alkalmazható meglátásokat nyújt.
⬤ Néhány olvasó nem találta vonzónak a borítót.
⬤ Néhány olvasó megemlítette, hogy kezdetben ellenállt a témának, mivel a magányt a társadalmi körülményeik miatt feleslegesnek tartották.
⬤ Néhányan úgy érezhették, hogy a könyv nem ugyanúgy foglalkozik a magányossággal, ahogyan azt mindenki megtapasztalja, ami félreértésekhez vezethet a magány egyetemességével kapcsolatban.
(11 olvasói vélemény alapján)
The Gospel of Loneliness
A magányt nem lehet radírral eltüntetni.
Ha megpróbáljuk elitatni a magányt, azzal nem oltjuk szomját. A magány megszégyenítésével nem lehet elnyomni a magányt.
Dwight Wolter író és lelkipásztor A magány evangéliuma című könyvében bátorítást nyújt arra, hogy a magány olyan felfedezés és tanító, amelynek teret kell adni - nem pedig elkerülni. Wolter megvizsgálja a magány kifejeződéseit az életünkben: bibliai történetek és mesék felelevenítése, popzene hallgatása, dinamikájának tanulmányozása a padokban, és a mesterséges társaság jövőjének feltárása.