A magány levegője, amelyet Requiem követ

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Air of Solitude Followed by Requiem

Könyv tartalma:

Gustave Roud, a svájci románság talán legkedveltebb költője, akit Charles-Ferdinand Ramuz mellett a modern frankofón svájci irodalom megalapítójának tartanak. Roud egész életében nagyapja farmján, a Vaud kantonbeli Carrouge-ban élt.

A magány levegőjében, e kétrészes könyv első részében fiatalkorának építményeit és mezőit járja be, emlékeket komponálva a tájból. Az elbeszélő honfoglalónak tűnik, nosztalgiát fejez ki az iránt, ami már előtte van. Mégis, mint egy kívülálló, határozottan máshol marad, képtelen részt venni a körülötte élő férfiak hétköznapi rituáléiban - a szeretet és a valahová tartozás beteljesületlen vágyakozásának leselkedő árnyéka.

A magány levegője a Vaudois vidéki testeit és életét vizsgálja, újra és újra visszatérve a vágyott férfi munkás Aimhez. Az Air of Solitude egyes részei közé Roud rövid vignettákat illeszt be, amelyek olyan múló és lírai képekkel szolgálnak, amelyek félig elfeledett emlékekre való utalásokhoz hasonlítanak.

Roud azonban a címadó szakaszok és a közjátékok közötti kapcsolatot homályban hagyja. Ahogy a könyv a Requiemmel zárul, az elbeszélés maradványai széttöredeznek, és csak az emlékek kísérteties foszlányai maradnak hátra, miközben Roud páratlan, ékkövekkel átszőtt elegikus prózában szembesül a veszteség rejtélyével.

Ezzel a két történettel Roud újjáéleszti a pásztori hagyományt, és kifejezetten modernista szorongással és kiábrándultsággal ruházza fel.