Értékelés:
A „The Lonely American” című könyv az amerikai társadalomban uralkodó magány és társadalmi elszigeteltség témáját járja körül. Személyes anekdotákra, tanulmányokra és a szerzők klinikai tapasztalataira támaszkodva mutatja be e kérdések társadalmi következményeit. Míg sok olvasó elgondolkodtatónak és relevánsnak találja a tartalmat, az írásmód vegyes kritikákat kapott, egyesek szerint túlságosan bonyolult, mások szerint viszont magával ragadó.
Előnyök:⬤ Mély betekintést nyújt a magány természetébe és a társadalmi viselkedéssel való kapcsolatába.
⬤ Az általános közönség számára is hozzáférhető, és az összetett témákat is érthetővé teszi.
⬤ Magával ragadó anekdoták és a valós életből vett következtetések, amelyek sok olvasóhoz eljutnak.
⬤ Elmélkedésre ösztönöz a személyes kapcsolatokról és a társas kapcsolatok fontosságáról.
⬤ Aktuális és időszerű, az elszigeteltség és a kapcsolatteremtés modern kérdéseivel foglalkozik.
⬤ Az írói stílus kritikák szerint mesterkélt, túlságosan tudományos vagy unalmas, ami elvonja a figyelmet a tartalomról.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy hiányzik a mélység és bizonyos gondolatok alapos vizsgálata.
⬤ A könyv nem foglalkozik megfelelően a társadalmi-gazdasági tényezők elszigetelődésben játszott szerepével.
⬤ A kritikusok szerint egyes állítások nem támasztják alá a bizonyítékokat, és túlságosan leegyszerűsítőek.
(18 olvasói vélemény alapján)
The Lonely American: Drifting Apart in the Twenty-First Century
A mai világban sokkal elfogadhatóbb a depresszió, mint a magány - mégis úgy tűnik, hogy a magány a mai frenetikus életmódunk elkerülhetetlen velejárója. A 2004-es általános társadalmi felmérés szerint minden negyedik amerikai az elmúlt hat hónapban nem beszélt senkivel a számára fontos dolgokról. Egy másik figyelemre méltó tény derült ki a 2000-es amerikai népszámlálásból: ma több ember él egyedül, mint az ország történetében bármikor - a háztartások 25 százaléka csak egy személyből áll. Jacqueline Olds és Richard S. Schwartz doktorok ebben a kritikus fontosságú tanulmányban Amerika egyik kevés megmaradt tabutémájával - az egyedülléttel - foglalkoznak, hogy megértsék a társadalmi elszigeteltség hátterében álló kulturális szükségszerűségeket, pszichológiai dinamikát és fizikai mechanizmusokat.
A Magányos amerikai című könyvben a társadalmi kirekesztettség fiziológiai és kognitív hatásait vizsgáló élvonalbeli kutatások és a kötődés neurobiológiájának újonnan megjelenő eredményei a magány megdöbbentő, kijózanító hatásait tárják fel, amelyek olyan különböző területeken jelentkeznek, mint a fizikai egészség, a gyermekek érzelmi problémái, a kábítószerrel való visszaélés, sőt még a globális felmelegedés is. Meglepő új tanulmányok a társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos zord igazságot tárják elénk: az elszigeteltség csökkenti a boldogságot, az egészséget és a hosszú élettartamot, növeli az agressziót, és összefügg az erőszakos bűncselekmények növekvő arányával. A magányosság nem csak az egyedülálló emberekre vonatkozik - a mai elfoglalt szülők "begubóznak" azzal, hogy a munkaidőn kívüli idejük nagy részét a gyerekeknek szentelik, kevés időt hagyva a barátokra és a társas kapcsolatok más formáira, és egészségtelenül a házasságra hagyatkozva minden szociális szükségletet kielégítenek.
Mivel a társadalmilag elszigetelt egyének és családok törzsközönsége egyre nagyobb méreteket ölt, fontosabb, mint valaha, hogy megértsük az elfoglaltságot és az önállóságot idealizáló kultúra hatásait. Itt az ideje, hogy a magányt - egy nagyon is valós és kevéssé tárgyalt, ijesztő következményekkel járó társadalmi járványt - a nyilvánosság elé tárjuk, és megtaláljuk a módját annak, hogyan navigáljuk a szabadság és a kapcsolat közötti feszültséget az életünkben.