A mágia politikája: Defa mesefilmek

Olvasói vélemények

A könyv az egykori Kelet-Német Köztársaságból származó mesefilmekre összpontosít, mély tudományos elemzést nyújt, amely jól kutatott és hivatkozásokkal ellátott. Különösen alkalmas az egyetemi közönség számára, bár a téma előzetes ismereteivel nem biztos, hogy az alkalmi olvasóknak is tetszeni fog. Bár értékes információkat tartalmaz a német DEFA-filmek iránt érdeklődők számára, kissé száraz, és a németül nem beszélők számára nem hozzáférhető.

⬤ Jól kutatott és hivatkozásokkal ellátott
⬤ nélkülözhetetlen mindazok számára, akiket érdekelnek a keletnémet filmek
⬤ egyetemi kiadványhoz képest kedvező áron.

⬤ Száraz írásmód
⬤ elsősorban tudományos
⬤ nem tartalmazza az angol nyelvű filmcímeket
⬤ nincs lefordított német nyelvű változat
⬤ a háttérismeretek nélküli alkalmi olvasók számára elérhetetlen lehet.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Politics of Magic: Defa Fairy-Tale Films

Könyv tartalma:

Paul Verhoeven 1950-es A hideg szív című filmjétől Konrad Petzold 1989-es A libaprincessz és hűséges lova, Falada történetéig a keletnémet állami támogatású filmvállalat, a DEFA (Deutsche Film-Aktiengesellschaft) több mint negyven élőszereplős mesefilmet készített a XIX. századi népi és irodalmi mesék alapján. Bár e filmek közül sok népszerű siker volt, és megnyitotta az utat a stúdió más filmjei előtt a világpiacra, a DEFA mesekorpuszát még nem tanulmányozták teljes egészében. A The Politics of Magic: A DEFA mesefilmek című könyvében Qinna Shen ezt a hiányt pótolja a filmek tematikai és formai elemzésével, valamint a filmek beágyazott napirendjének a Német Demokratikus Köztársaság kultúrpolitikájához való viszonyának vizsgálatával.

Öt fejezetben Shen összehasonlítja a filmeket ugyanezen történetek korábbi nyomtatott változataival, és elemzi a DEFA filmadaptációiban végrehajtott módosításokat. Megkülönbözteti a DEFA mesefilmjeit a nemzetiszocialista, a nyugatnémet és a Disney-filmek azonos mesékből készült adaptációitól. Levéltári munkája rekonstruálja azt a kultúrtörténeti kontextust, amelyben a filmek készültek és befogadásra kerültek, és a filmeket a DEFA nagyobb narratívájába illeszti be. Először tárgyalja részletesen a DEFA betiltott mesekomédiáját, A köntös (1961/1991) című filmet. A könyv címe A varázslat politikája nem azt akarja sugallni, hogy a DEFA mesefilmjei csupán a hivatalos ideológia és propaganda szócsövei voltak. Éppen ellenkezőleg, Shen megmutatja, hogy a filmek a politikailag dogmatikus és az implicit módon felforgató, a giccses és a kísérleti filmek közötti skálán mozognak. Azt állítja, hogy a mesebeli köntös lehetővé tette számukra, hogy az ideológiát finom, közvetett módon közvetítsék, ami lehetővé tette a nézők számára, hogy egy időre elfelejtsék a hidegháborús politikát, és elmerüljenek egy varázslatos világban, ahol a politika allegorikus formát öltött.

Az a tény, hogy a DEFA néhány mesefilmjének nemzetközi közönsége is lett (különösen A kis Mook története és a Három mogyoró a Hamupipőkének), nemcsak e filmek egyetemes vonzerejét bizonyítja, hanem az NDK filmművészet ezen ágának meglepő piacképességét és az NDK szűk időbeli és földrajzi határain túlmutató hatását is. Shen tanulmánya jelentős olvasmány lesz a folklorisztika tanárai és hallgatói, valamint a német, kelet-európai, kulturális, film-, média- és nemi tanulmányok kutatói számára.