Handbook of Magnetic Materials: Volume 14
A mágneselektronika újszerű és gyorsan fejlődő terület. Ezt az új területet gyakran spin-elektronikának vagy spintronikának nevezik. Olyan spin-hasznosító eszközöket foglal magában, amelyeknek nincs szükségük sem mágneses mezőre, sem mágneses anyagokra. A félvezető eszközökben a hordozók spinje eddig csak nagyon szerény szerepet játszott, mivel a jól bevált félvezető eszközök nem mágnesesek, és a spin hatása csak elhanyagolható. A nanoméretű vékonyrétegek és többrétegű rétegek, a nanokristályos mágneses anyagok, a szemcsés filmek és az amorf ötvözetek az elmúlt évtizedekben nagy figyelmet kaptak mind az alapkutatás, mind a tágabb értelemben vett anyagtudomány területén. Az ilyen heterogén anyagok olyan szokatlan mágneses tulajdonságokat mutatnak, amelyek gyakorlatilag nem fordulnak elő az ömlesztett anyagokban. Ez különösen igaz a felületi (határfelületi) mágneses anizotrópiára és a felületi (határfelületi) magnetostriktív törzsekre és az óriásmágneses ellenállásra. A határfelületen a helyi atomi elrendeződés erősen eltér az ömlesztett anyagtól. A helyi szimmetria csökken, így egyes kölcsönhatások megváltoznak vagy teljesen hiányoznak. A határfelületi atomok elképzelhető, hogy egy új fázist alkotnak, és az egész rendszerre jellemző egyes tulajdonságok uralkodóvá válhatnak.
Ez különösen nyilvánvalóvá válik a határfelületi mágnesszorítás esetében, amely a nanoszintű rendszer eredő mágnesszorításának csökkenéséhez (majdnem nullára) vagy növekedéséhez (az ömlesztett értékhez képest) vezethet. A mágnesesség és a szupravezetés kölcsönhatásának különböző formái léteznek, amelyeket verseny- és együttélési jelenségekre lehet osztani. Erős versengés tapasztalható például a magas Tc-tartalmú kuprátokban. Ezekben az anyagokban az adalékolás mértékétől függően vagy Neel-típusú antiferromágneses momentumok (pl. 4f-elemekből) szupravezetéssel együtt ismertek olyan rendszerekben, ahol e momentumok koncentrációja kellően kicsi, vagy ahol antiferromágnesesen rendezettek és csak gyengén kapcsolódnak a vezető elektronokhoz. Az évek során az intermetallikus gadolíniumvegyületek különleges helyet foglaltak el a 4f elektronmágnesesség vizsgálatában. Ennek oka az a tény, hogy a gadolínium momentum csak tiszta spinmomentumból áll, az orbitális hozzájárulások a momentumhoz hiányoznak. Ennek következtében a gadolíniumvegyületeket ideális próbapadnak tekintették a csere kölcsönhatások tanulmányozására, amely mentes a kristályhatásokból eredő bonyodalmaktól. A Mágneses anyagok kézikönyve 14. kötetének, akárcsak az előző köteteknek, kettős célja van.
Tankönyvként azoknak kíván segítséget nyújtani, akik a mágnesesség területén egy adott témába szeretnének bevezetést kapni anélkül, hogy a megjelent hatalmas mennyiségű szakirodalmat el kellene olvasniuk. Referenciaműként a mágnesesség kutatásával foglalkozó tudósok számára készült. E kettős cél érdekében a Kézikönyv 14. kötete vezető szaktekintélyek által írt aktuális áttekintő cikkekből áll. E cikkek mindegyikében átfogó leírás szerepel grafikus és táblázatos formában egyaránt, nagy hangsúlyt fektetve a kísérleti anyag tárgyalására a fizika, a kémia és az anyagtudomány keretei között.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)