A másik oldal

Olvasói vélemények

Alfred Kubin „A másik oldal” című könyve egy rémálomszerű, szürreális és nyugtalanító képekkel teli álomvilág egyedülálló felfedezése. A könyv egy lenyűgöző elbeszéléssel kezdődik, amely a hanyatlás, az abszurditás és az emberiség sötét oldalának témáit járja körül, és Kafka és Poe műveihez hasonlít. Míg a korai részek a fantáziadús történetmesélésükkel ragadnak meg, sok olvasó úgy érzi, hogy a regény utolsó része nem koherens, és túlzottan bizarrrá válik, ami frusztrációhoz és a megválaszolatlan kérdések érzéséhez vezet.

A könyv gazdag fantáziájú prózával, hátborzongató és elgondolkodtató témákkal, valamint a klasszikus horrorírókra emlékeztető kísérteties atmoszférával rendelkezik. Az olvasók értékelik a sötét képekkel átszőtt humort, az érdekes társadalmi szatírát és a történet egyediségét. Kubin illusztrációi bájt kölcsönöznek, és számos kommentár kiemeli, hogy a regény erős érzelmi reakciókat képes kiváltani. Különösen az első felét dicsérik mélysége és elkötelezettsége miatt.

A kritikusok megjegyzik, hogy a regény későbbi szakaszai kaotikusnak és túlságosan bizarrnak tűnhetnek, ami egyes olvasók érdeklődésének elvesztését vagy zavarodottságát okozhatja. A befejezésről azt írták, hogy nem egyértelmű, és számos megválaszolatlan kérdést tartalmaz, és egyesek az irodalmi stílust helyenként esetlennek találják. Néhány recenzens csalódottságának is hangot adott az ígéretes kezdetről a lehengerlő végkifejletre való lecsúszás miatt.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Other Side

Könyv tartalma:

A Másik oldal egy álombirodalomról szól, amely rémálommá válik, egy utazásról Gyöngyösre, egy Ázsia mélyén létrehozott titokzatos városba, amely egyben utazás a tudatalatti mélységeibe, vagy ahogy Kubin maga nevezte, "egyfajta Baedeker azokhoz a földekhez, amelyeket félig ismerünk". Az 1908-ban írt művet, amely nagyjából félúton van Meyrink és Kafka között, az expresszionista nemzedék művészei és írói vad lelkesedéssel fogadták.

' Kubin expresszionista illusztrátor 1908-ban írta ezt a lenyűgöző kuriózumot, egyetlen irodalmi művét. Egy Gyöngyös nevű város, amelyet a találóan Patera nevű férfi állít össze és elnököl, a helyszínéül szolgál az ő hallucinatorikus víziójának egy olyan társadalomról, amelyet az ész fölött álló ösztönök alapoznak meg. Az apokaliptikus végkifejlet - rovarjárványok, hullahegyek és orgiák az utcán - már csak szédítő szürrealizmusa miatt is érdemes elolvasni.

Bár látszólag gótikus, hátborzongató fantázia, a túloldalt a huszadik század eleji német gondolkodásban nyilvánvalóan jelenlévő reakciós, idealista utópizmus szatírájaként is olvashatjuk, amely a későbbi fejleményeket tekintve borúsan előre látott. A nyelvezet gyakran Nietschét sugallja.

Patera alkotásának elkerülhetetlen összeomlása utólag még borzalmasabbá válik. Kubin abszurd bürokrácia ábrázolása erősen emlékeztet Kafka A per című regényére, és a feltételezett vadak települése mellett elhelyezkedő hibás utópiája Huxley Szép új világát juttatja eszünkbe; mindkét regényt megelőzi, és ez a kiváló új fordítás bizonyíthatja, hogy milyen hatással volt a későbbi modern irodalomra.

Kieron Pim a Time Out-ban Ez a mű Mervyn Peake rajongóinak és azoknak az olvasóknak fog tetszeni, akik szeretik a sötét dekadenciát, a fantasztikusat és a groteszket az olvasmányaikban.