A második szakadék: Egy lélek zűrös útja a kétségbeeséstől a gyógyulásig

Olvasói vélemények

A Karen Kibler által írt „A második szakadék” kritikái kiemelik az érzelmi mélységet és az átélhetőséget, és a gyászról és a személyes küzdelmekről szóló erőteljes elbeszélésként mutatják be. Az olvasók nagyra értékelik a szerző hiteles történetmesélését és azt a képességét, hogy személyes szinten tud kapcsolatot teremteni velük, vigaszt nyújtani és betekintést nyújtani a depresszió és a veszteség kezelésébe.

Az olvasók a könyvet csodálatosan megírtnak, mélyen átélhetőnek és érzelmileg átérezhetőnek találták. Inspirálónak és vigasztalónak írták le, és a szerző hangját egy barát hangjához hasonlították, aki intim élményeket oszt meg. Az elbeszélés sikeresen foglalkozik a gyász és a mentális betegségek témáival, segítve az olvasókat abban, hogy kevésbé érezzék magukat egyedül, és elősegítve a reményt.

Egyesek számára a gyász és a depresszió témája nehéznek vagy kihívásnak tűnhet, és előfordulhat, hogy a személyes történetmesélés helyett inkább az elméleti vagy tudományos jellegű beszélgetéseket részesítik előnyben. Ezeket a szempontokat azonban a kritikák nem említik kifejezetten hátrányként.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Second Chasm: A Soul's Troubled Journey from Despair to Healing

Könyv tartalma:

„A második szakadék” egy olyan történet, amely csak az Egyesült Államokban húszmillió depresszióban szenvedő emberhez tartozik. Hat évvel egy érzelmileg lesújtó válás után a szerző elolvasta „A kekszgyár” című könyvet, és megtudta, hogy az általa tapasztalt tünetek klasszikusnak számítanak a klinikai depresszióban szenvedők körében.

Ez a tudás gyógyulást és önmegértést hozott számára. Alig öt évvel a könyv elolvasása után második férje balesetben meghalt, és nem sokkal később a depresszió második szakadékába zuhant. A „Második szakadék” talán legmeggyőzőbb vonása, hogy egy átlagos ember írta, aki olyan gyászt él át, amely nem különbözik sok más emberétől.

Ez nem a legnagyobb tragédia vagy a legnehezebb kihívás története; inkább egy hétköznapi tragédia és egy túlságosan is ismerős kihívás története. Egyedülálló, mert hidat képez a két leggyakoribb veszteség között, amelyekkel a világnak szembe kell néznie: a válás és az özvegység.

A két különálló szakadék, amely nem a gyász, hanem a depresszió következménye, ugyanabból a betegségből született. A felépülések a remény üzenetét nyújtják, ahogyan a kétségbeeséstől a gyógyulásig vezető utat írja le.