A maszk viselése: délnyugati személyiségversek

Olvasói vélemények

A Bearing the Mask: Southwestern Persona Poems egy magával ragadó versantológia, amely az amerikai délnyugat történelmét öleli fel, és a szakértő kézművességet a hangok, elbeszélések és témák sokszínűségével ötvözi. A könyvet dicsérik gyönyörű kivitelezéséért, magával ragadó tartalmáért, valamint a történelmi személyiségek és kulturális összefüggések dinamikus ábrázolásáért a költészeten keresztül.

⬤ Magával ragadó és változatos versválogatás, amely a délnyugat különböző hangjait és témáit ragadja meg.
⬤ Gyönyörűen megtervezett, olvasóbarát elrendezéssel.
⬤ Humoros és tragikus elbeszéléseket egyaránt kínál, így szórakoztató olvasmány.
⬤ Történelmi betekintést nyújt a délnyugat kevésbé ismert szereplőibe.
⬤ A költészet szerelmeseinek és a történelem iránt érdeklődőknek egyaránt ajánlott.
⬤ Bármilyen sorrendben olvasható, és széles közönséghez szól.

⬤ Néhány olvasónak talán jobban tetszene a hagyományosabb elbeszélő szerkezet, mint a személyversek gyűjteménye.
⬤ A délnyugati kultúrára való tematikus összpontosítás nem biztos, hogy tetszeni fog azoknak, akik kevésbé érdeklődnek a régió történelme iránt.
⬤ Néhány kritika szerint az antológiát a szereplők és történetek széles skálája miatt túlterhelőnek érezhetjük.

(23 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Bearing the Mask: Southwestern Persona Poems

Könyv tartalma:

Az előszóból:

Ez a személyes versekből álló antológia egyedülálló pillantást nyújt egy olyan különleges régióra, amelyet egyesek határvidékként ismernek, és kifejező hangot ad annak a sokféle népnek és korszaknak, amelyek nyomot hagytak ezen a sivatagok és folyók, indián kőfaragványok és ötven láb magas marionettek, haciendák és légierőbázisok, éghajlatában és kultúrájában oly változatos, de szellemében oly egységes földön. Ennek a terra incognitának a szellemisége megfelel az eredeti meghatározásnak: "ismeretlen terület", mivel az ismeretlen azt is jelenti, hogy meghatározatlan, és ezért korlátlan, értelmezésre nyitott. Ezeknek a hangoknak a hatósugara egyszerre globális és személyes. Az "Évekkel a halála után, az egykori texasi rabszolga, Silvia King beszél egy elrabolt nigériai lánnyal" és a "Chester Nez megérkezik Guadalcanalba, 1942" című írásoktól kezdve ezek emberi hangok a maguk őszinteségében és mélységes törődésében.

A hangok skálája itt olyan gyönyörű és áttetsző, mint a szivárvány. Cochise-tól Calamity Jane-ig, Navajo Code Talkerektől a japán internáltakig, Devil Girl és Old Man Gloom, rabszolgák és kaszkadőrpilóták, paiute-ok és migráns anyák, Annie Oakley és Georgia O'Keeffe, biztonsági tisztek és francia turisták, Gregorio Cortez, La Llorona és Cynthia Ann Parker -- mind megelevenednek itt, és a saját igazságukat és a saját szent terüket mondják el ezekben a versekben. Életük szépsége felragyog egy olyan történelemben, amely nem hajlandó kitörlődni, hangok, amelyek nem hajlandók elhallgatni.

Egyedülálló az egyensúlya és az olyan embertelenségekkel szembeni állásfoglalása, mint a rasszizmus és a szexizmus, ez az antológia igazán holisztikus perspektívát tart fenn arról, amit ez a régió a szellemében, a bátorságában és a szépségében sugároz. Ez az egyik legegyedibb, legváltozatosabb és leghitelesebben izgalmasabb ábrázolása a délnyugat hangjainak, amit valaha láttam, mert a történet számos oldalát elmondta, és a történelem számos rétegét kifürkészte, túlmutatva saját sekélyes és vékony hangú előítéleteinken, és az emberi tapasztalatok sokféle dalának gazdag és erőteljes harmóniájának teljességébe vezet bennünket.

Carmen Tafolla, Texas állam 2015-2016. évi költője.