Eredeti címe:
A Contemporary Theory of Mathematics Education Research
Könyv tartalma:
A pályázati szakaszban:
A szerzőről.
Előszó.
Első fejezet Bevezetés.
Második fejezet Ok a hitre.
A második fejezet elméleti fejtegetést nyújt arról, hogyan értjük meg a matematikai tudást. Az elmélet a racionalitást és a hitet az iskolai matematika egymást kölcsönösen formáló dimenzióiként mutatja be, ahol mindkét fogalom politikailag és társadalmilag jobban beágyazott, mint ahogyan azt a matematikaoktatási kutatások terén gyakran ábrázolják. Az iskolai matematika tehát nem annyira az irracionális hiedelmek által torzított racionális matematikai gondolkodást mutatja be, hanem inkább egy sajátos tevékenységi módot, amely bizonyos helyettesítő készségek és eljárások elvégzésére vonatkozik, amelyek a társadalmi irányítás követelményeinek következtében a matematikát képviselik az iskolai kontextusban. A fejezet a matematikai tárgyak felfogásának alternatív módozatait vizsgálja, amelyek ebből a társadalmilag meghatározott térből származnak. A fejezet központi érve az, hogy a racionális matematikai gondolkodás szükségszerűen olyan ideológiai keretek közé helyezett hiedelmeken nyugszik, amelyek az iskolán belül gyakran felosztják az embereket a matematikával való helyettesítő kapcsolatuk szempontjából. A kihívás tehát abban áll, hogy lazítsunk ezen az adminisztratív szorításon, hogy mind a diákok, mind a tanárok felszabadíthassák saját erejüket, hogy a konformitás által vezérelt konformizmus helyett sokszínűséget teremtsenek közös matematikai felismeréseikben.
Harmadik fejezet A matematikai tanulás társadalmi csomagolása.
A harmadik fejezet néhány olyan önkényes tantervi vagy értékelési kritériumot vizsgál, amelyek a matematika társadalmi konstrukciójában működnek az oktatási intézményekben. A matematika mint tudományos terület előretörését jellemzően új eszmék vagy fogalmak előállítása határozza meg, amelyek fokozatosan alkalmazkodnak az új, közös létmódokhoz. Vagyis a matematikai fogalmakat a mindennapi élet sokféle igényének kielégítésére hozzák létre vagy találják ki, és éppen ez a sokféleség zavarhatja meg a hivatalosabb retorika szerint a matematikáról alkotott egységesebb beszámolókat. Például a matematika mint tudományterület bővülése gyakran a gazdasági prioritások támogatására kiválasztott kutatási ösztöndíjakra támaszkodik. Az iskolákban a gazdasági tényezők befolyásolják a tantervben kiválasztott témákat. Egyes országokban például hiány van matematika szakos tanárokból, ami korlátozza a tantervi választási lehetőségeket, és korlátozza a matematikaoktatással kapcsolatos kutatások által szorgalmazott életképes tananyagok, oktatási célok vagy gyakorlati modellek kiválasztását. Az arról, hogy kik vagyunk és mit csinálunk, kialakulóban lévő felfogásunk alakítja a matematikai fogalmak használatát, és ezáltal a matematikai fogalmakról alkotott felfogásunkat is. Az iskolai matematikát ideológiai sémák szerint redukálták, hogy létrehozzák fogalmi apparátusát, pedagógiai formáit és feltételezett gyakorlati alkalmazásait.
Negyedik fejezet A matematikai tárgyi tudás társadalmi adminisztrációja a tanárképzésen keresztül.
A negyedik fejezet az egyetemi tanárképzés néhány újabb empirikus kutatását ismerteti. Azt vizsgálja, hogy a tanárképzés gyakorlatai hogyan hatnak az új tanárok osztálytermi gyakorlatára, és így hogyan alakítják a matematikát. A témát annak részletes megvitatásán keresztül tárjuk fel, hogy a matematikatanítás és -tanulás gyakorlatát hogyan korlátozzák a szabályozó oktatási politikák, amelyek meghatározzák azokat a paramétereket, amelyeken keresztül a tanárképzés zajlik. Konkrétan azt a példát vizsgálja, hogy a matematikát hogyan állítják elő diszkurzív módon a tanárjelöltek egy munkahelyen belül.
