Olvasói vélemények
Összegzés:A könyvről pozitív és kritikai kritikák egyaránt születtek. Az olvasók dicsérik az erőteljes történetmesélést és a karakterek mélységét, az emberi érzelmek és a társadalmi kérdések témáira való reflektálást, különösen a faji és családi dinamikát illetően. Egyes kritikák azonban az olvasási formátummal kapcsolatos nehézségeket és a fizikai könyv állapotával kapcsolatos problémákat említenek.
Előnyök:⬤ Fenomenális darabok
⬤ magával ragadó és erőteljes történetmesélés
⬤ éleslátó kommentárok
⬤ univerzális témák
⬤ jó állapotban lévő használt példányok
⬤ oktatási célokra hasznos
⬤ erős érzelmi mélység.
Hátrányok:⬤ Nehezen olvasható a forgatókönyvekhez nem értők számára
⬤ néhány példány nincs a leírt állapotban
⬤ néhányan túlságosan elnyújtottnak találták a túlzott részletességgel.
(14 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
A Raisin in the Sun and the Sign in Sidney Brustein's Window
Könyv tartalma:
Az amerikai színház két legvillanyosabb klasszikus remekművét gyűjtöttük össze, amelyek nemcsak történelmi értékük miatt figyelemre méltóak, hanem azért is, mert továbbra is képesek megmozgatni a képzeletet és a szívet. Robert Nemiroff bevezetőjével.
"Gazdag és meleg, vicces és változatos... gyönyörűen megírva.” -- Los Angeles Times, a The Sign in Sidney Brustein's Windowról.
„Egyike a maroknyi nagy amerikai színdarabnak -- a belső körbe tartozik, az Egy ügynök halála, a Hosszú napok útja az éjszakába és az Üvegmenagerie mellett.” -- Washington Post, A Raisin in the Sun (A Mazsola a napban)
A tragikusan fiatalon, harmincnégy évesen bekövetkezett haláláig Lorraine Hansberry az amerikai színház két mérföldkövét alkotta meg. Az Egy mazsola a napban című darabjával Hansberry az ország legmeghatóbb és leghitelesebb ábrázolását adta a belvárosi fekete családok életéről. Alig öt évvel később, A jel Sidney Brustein ablakában című filmmel Hansberry egy olyan ember felejthetetlen portréját adta nekünk, aki a faji és társadalmi igazságtalanság korában egyéni sorsával küzd.
„Az amerikai színház egész történetében még sohasem láttunk ennyi igazságot a feketék életéről a színpadon” - jegyezte meg James Baldwin nem sokkal azelőtt, hogy 1959-ben a Broadwayn bemutatták a Napba szenderült Mazsola című darabot. A darab címe Langston Hughes Harlem című versének egyik sorából származik, amely arra figyelmeztet, hogy a halogatott álom „kiszáradhat, / mint a mazsola a napon”.
John Blaine előszavából A jel Sidney Brustein ablakában című könyvhöz: „Ez egy olyan tiszta dráma, hogy az ember újra és újra visszatérhet hozzá, és, gondolom, mélyen meghatódva fog felbukkanni; és minden alkalommal annál jobban megvilágosodik..... Miss Hansberry, meggyőződésem, nem tudja, hogyan kell olyan karaktert teremteni, aki ne lenne dicsőségesen sokféle, megvilágítóan ellentmondásos, szívszorítóan élő.... (Egy) személyes felfedező odüsszeia, egy szembesülés másokkal, amelynek során (Brustein) felfedezi önmagát.”.
