A megalapozott elmélet felfedezése: Stratégiák a kvalitatív kutatáshoz

Olvasói vélemények

A könyv a társadalomtudományok megalapozott elméleti módszertanának alapvető szövege, amelyet a kutatókat a kvalitatív adatokból származó elméletek kidolgozásában való egyértelműsége és képessége miatt dicsérik. Bár továbbra is rendkívül hasznos, egyes olvasók kissé elavultnak találják, különösen a kezdő kutatók számára, akiknek előnyös lehet a kortársabb szövegek.

⬤ Világos és érthető írás.
⬤ Átfogó bevezetés a megalapozott elméleti kutatásba.
⬤ Értékes forrás a kvalitatív adatokon alapuló elméletek kidolgozásához.
⬤ Időtlen aktualitás a megjelenés dátuma ellenére.
⬤ A társadalomtudományok új és tapasztalt kutatói számára egyaránt erősen ajánlott.

⬤ Néhány tartalom elavultnak tűnik.
⬤ Túl bonyolult lehet a módszertani előismeretek nélküli kezdő kutatók számára.
⬤ A kulcsfogalmak egyértelmű meghatározásának hiánya zavarhoz vezethet.

(33 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Discovery of Grounded Theory: Strategies for Qualitative Research

Könyv tartalma:

A szociológiai módszerről szóló legtöbb írás azzal foglalkozik, hogyan lehet pontos tényeket szerezni, és hogyan lehet ezáltal az elméletet szigorúbban tesztelni. A The Discovery of Grounded Theory, Barney Glaser és Anselm Strauss azzal az ugyanilyen fontos vállalkozással foglalkozik, hogy hogyan lehet az elmélet felfedezését az adatokból - a társadalomkutatásban szisztematikusan szerzett és elemzett adatokból - előmozdítani. Az elmélet felfedezése az adatokból - a megalapozott elmélet - a szociológia előtt álló egyik legfontosabb feladat, mivel az ilyen elmélet illeszkedik az empirikus helyzetekhez, és a szociológusok és a laikusok számára egyaránt érthető. A legfontosabb, hogy releváns előrejelzésekkel, magyarázatokkal, értelmezésekkel és alkalmazásokkal szolgál.

A könyv I. részében, "Elméletalkotás összehasonlító elemzéssel" címmel a szerzők olyan stratégiát mutatnak be, amellyel a szociológusok megkönnyíthetik a megalapozott elmélet felfedezését, mind a tartalmi, mind a formai szempontból. Ez a stratégia több összehasonlító csoport szisztematikus kiválasztását és vizsgálatát foglalja magában. A II. részben, "Az adatok rugalmas felhasználása" című részben az elmélet generálását vizsgálják a kvalitatív, különösen a dokumentációs és a kvantitatív adatokból. A III. részben, "A megalapozott elmélet következményei", Glaser és Strauss a megalapozott elmélet hitelességét vizsgálja.

The Discovery of Grounded Theory célja, hogy javítsa a társadalomtudósok azon képességét, hogy olyan elméletet hozzanak létre, amely releváns lesz a kutatásuk szempontjából. Bár elsősorban szociológusoknak szól, hasznos lesz bárki számára, akit érdekel a társadalmi jelenségek - politikai, oktatási, gazdasági, ipari - tanulmányozása, különösen, ha tanulmányaik kvalitatív adatokon alapulnak.