A megbékélés szentsége

Olvasói vélemények

A recenziók kiemelik a Lex Orandi sorozatot, mint a kiengesztelődés és a bűnbánat teológiai dimenzióiról szóló informatív és átgondolt munkát a különböző keresztény hagyományok összefüggésében, különös tekintettel a katolicizmus és a lutheri gyakorlat szempontjából való jelentőségére. A könyvet dicsérik azért, mert a bűn, a bűnösség és a közösségi megbékélés szükségességének összetettségével foglalkozik, miközben kritikusan vizsgálja a múltbeli és jelenlegi szentségi gyakorlatokat is.

A könyv kiváló és informatív betekintést nyújt a betegek és haldoklók gondozásába, és kiegyensúlyozottan tárgyalja a bűnbánatot, a kiengesztelődést és a bűn társadalmi dimenzióit. Nagyra értékelik teológiai mélysége és a kortárs egyházi kérdések szempontjából való relevanciája miatt, mivel a hit és a gyakorlat egyéni és közösségi aspektusait egyaránt tárgyalja.

Néhány recenzens megjegyezte, hogy a hagyományos gyakorlat és a kortárs reformigények között lehetséges a kapcsolat hiánya, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tradicionalisták ellenállhatnak a szentségi teológia és gyakorlat szükséges változásainak. Emellett az egyházi közösségek elégedetlenségét érzékelték a kiengesztelődés jelenlegi megközelítésével kapcsolatban, ami azt jelzi, hogy mélyebben kell foglalkozni a bűn és a közösségi felelősség témáival.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Sacrament of Reconciliation

Könyv tartalma:

A Katolikus Sajtószövetség 2002-es díjazottja

Bár nem Krisztustól származik a mai formájában, a Szentírásból világosan kitűnik, hogy a kiengesztelődés központi szerepet játszott Krisztus szolgálatában. A kiengesztelődés szentségében David Coffey a kiengesztelődés teológiáját vizsgálja, és foglalkozik azzal a válsággal, amellyel a szentség az egyház jelenlegi lelkipásztori helyzetében szembesül.

Coffey atya elemzésében a Szentírásra és a hagyományra, a tanítóhivatalra és a teológiára hivatkozik. Azonban ezeken túlmutatva az egyház gyakorlatát és a liturgiát is megvizsgálja, ahogyan azt szabályozzák, ünneplik és megtapasztalják. Ezáltal a kiengesztelődés szentségének olyan teológiáját mutatja be, amely valóban a liturgiára épül, és amelyet a liturgia inspirál. Ezt a teológiát két kontextuális tényező alakítja: a szentség válsága, amelyet a szentség jelenleg a fejlett nyugati nemzetekben átél, és a Róma által a harmadik rítusra, a szentség három formája közül a legközösségibbre vonatkozó korlátozások.

Mivel a kiengesztelődés szentsége a keresztség utáni bűnök megbocsátására szolgál, az első fejezetet a bűn teológiájának szenteljük. Itt Coffey atya azonosítja, hogy mi a fő teológiai ok a jelenlegi válság középpontjában, nevezetesen a bűn természetével kapcsolatos súlyos és széles körben elterjedt zavarodottság. A második fejezet az egyház kiengesztelődési szolgálatára összpontosít. Ez a fejezet alapvető ismereteket nyújt és egyben választ ad arra a széles körben elterjedt nézetre, hogy nem kell az Egyházhoz fordulni ahhoz, hogy Istentől bűnbocsánatot nyerjünk a bűnökért. A harmadik fejezet a szentség négy részét vizsgálja: a bűnbánatot, a gyónást, a feloldozást és a bűnbánat előírt művét. Az ebben a fejezetben végzett vizsgálat teológiai korlátokat javasol a szentség lehetséges jövőbeli reformjaira. A negyedik fejezetben Coffey atya részletesen megvizsgálja a három szentségi rítust és a Bűnbánati rítus által meghatározott szentségimádás nélküli szertartást. Végül az ötödik fejezetben Coffey atya tanulmánya alapján néhány jóslatot tesz a szentség jövőjével kapcsolatban.

A fejezetek a következők: *A bűn teológiája, - *Az egyház kiengesztelődési szolgálata, - *A kiengesztelődés szentségének részei, - *A kiengesztelődés rítusai, - és *Prognózisok. -.

David M. Coffey az ausztráliai Sydney érsekségének papja. A Marquette Egyetem William J. Kelly S. J. Katolikus Teológiai Tanszékének vezetője. Számos cikket publikált teológiai folyóiratokban és több könyvet.