The Solidarity of the Shaken: Jan Patočka's Legacy in the Modern World
A "megrendültek szolidaritása" kifejezést Jan Patočka, Edmund Husserl filozófus egyik utolsó tanítványa és a huszadik század kétségkívül legfontosabb cseh filozófusa vezette be a mai politikai szótárba.
Patočka 1977 januárjában - Vaclav Havellel és Jiri Hajekkel együtt - a Charta 77, a csehszlovákiai antikommunista ellenállási mozgalom első három szóvivőjének egyike lett. Kevesebb mint három hónappal később meghalt, a napokig tartó rendőrségi kihallgatások okozta teljes kimerültség következtében.
Patočka szókratészi halála filozófiai örökségének megkerülhetetlen eleme. Vajon fő mondanivalója ma is aktuális, miután a "rövid" huszadik század a kommunizmus 1989-es európai összeomlásával véget ért? Még mindig forgalomban van-e, és fontos közép-európai hozzájárulásként érzékelhető-e a ma, az új évezred második évtizedének végéhez közeledve zajló új "emberiség párbeszédéhez"? Hat évvel ezelőtt a Vaclav Havel Könyvtár szemináriumot szervezett Prágában, ahol tudósok egy csoportja ezekre a kérdésekre kereste a választ. Ez a könyv ezen éles eszmecserék eredményeit kínálja minden, az emberi jogokkal foglalkozó olvasónak.
Patočka élete és munkássága határozottan nem fogyatkozik az idővel. Éppen ellenkezőleg, aktualizálódtak jelenlegi szellemi válságunkban.
