Értékelés:
A könyv alaposan és tanulságosan tárja fel a hidegháború végét befolyásoló gazdasági tényezőket, különös tekintettel arra, hogy a pénzügyi válságok és a keleti blokkon belüli döntéshozatal hogyan járult hozzá a kommunista rendszerek összeomlásához. A könyv a széles körű kutatást a politikai elszámoltathatóságról szóló kortárs tanulságokkal ötvözi.
Előnyök:⬤ Tanulságos és élvezetes a hidegháború és a nemzetközi politikai gazdaságtan iránt érdeklődő olvasók számára.
⬤ Értékes betekintést nyújt abba, hogy a gazdasági tényezők hogyan korlátozták a döntéshozatalt a keleti blokkban.
⬤ Kiterjedt levéltári kutatások segítségével egyedülálló perspektívát kínál.
⬤ Rávilágít a belpolitika és a nemzetközi pénzügyek összefonódására.
⬤ Kritikus gondolkodásra ösztönöz a politikai és gazdasági előítéletekkel kapcsolatban.
⬤ Néhány olvasó elfogultnak érezheti a szerző álláspontját.
⬤ A gazdasági tényezőkre való összpontosítás figyelmen kívül hagyhat más jelentős politikai vagy társadalmi hatásokat a hidegháború vége alatt.
⬤ Az ellentmondásos érvelés a katonai fejlesztéseknek a Szovjetunió bukásában játszott kisebb szerepéről nem biztos, hogy minden olvasónak tetszeni fog.
(4 olvasói vélemény alapján)
The Triumph of Broken Promises: The End of the Cold War and the Rise of Neoliberalism
Erőteljes érvelés arról, hogy az 1970-es évek gazdasági sokkjai felgyorsították mind a hidegháború végét, mind a neoliberalizmus felemelkedését azáltal, hogy a kormányokat arra kényszerítették, hogy megszorításokat vezessenek be saját népükkel szemben.
Miért ért véget békésen a hidegháború? És miért söpört végig a neoliberális gazdaságtan a huszadik század végén a világon? Fritz Bartel ebben az úttörő tanulmányban azt állítja, hogy a válasz ezekre a kérdésekre egy és ugyanaz. A hidegháború a kapitalista és a kommunista kormányok közötti versengésként kezdődött, hogy kiterjesszék társadalmi szerződéseiket, miközben azért versenyeztek, hogy népüknek jobb életet biztosítsanak. Az 1970-es évek gazdasági sokkjai azonban a vasfüggöny mindkét oldalán tarthatatlanná tették a jobb élet ígéreteit. Az energia- és pénzpiacok hatalmas nyomást gyakoroltak a kormányokra, hogy fegyelmezzék társadalmi szerződéseiket. Ahelyett, hogy ígéreteket tettek volna, a politikai vezetők kénytelenek voltak megszegni azokat.
A The Triumph of Broken Promises (A megszegett ígéretek diadala) egy nagyszabású elbeszélésben elmeséli, hogyan vezetett az ígéretek megszegésére irányuló nyomás a hidegháború végéhez. Nyugaton a neoliberalizmus olyan nyugati vezetőket, mint Ronald Reagan és Margaret Thatcher, politikai és ideológiai eszközökkel látott el, amelyekkel bezárhatták az iparágakat, megszorításokat vezethettek be, és a tőke érdekeit a munkásokkal szemben előnyben részesíthették. Kelet-Európában azonban az olyan forradalmárok, mint Lech Walesa Lengyelországban, ellenálltak a piaci fegyelem bevezetésére irányuló minden kísérletnek. Mihail Gorbacsov hiába próbálta megreformálni a szovjet rendszert, a szükséges változtatások végül túl nagy kihívást jelentettek.
A kommunista eszmékkel ellentétes gazdasági fegyelem bevezetésével szembesülve a szovjet típusú kormányok legitimitása helyrehozhatatlanul sérült. Nyugaton azonban a politikusok a megszorításokat az ideológiai ellenfelek túlkapásainak ellenszereként népszerűsíthették, megteremtve ezzel a neoliberális világgazdaság felemelkedésének színterét.