Értékelés:
A könyv alapos és lebilincselő betekintést nyújt a Great Dismal Swamp és a maroon közösség történetébe, aprólékos kutatómunkát és lenyűgöző társadalmi betekintést ötvözve. A könyvet dicsérik a déli rabszolgatartás szemléletének felnyitása miatt, és fontos forrásnak tartják mindazok számára, akiket érdekel a helyi vagy az amerikai történelem.
Előnyök:Jól kutatott, tanulságos betekintés a helytörténetbe, fantasztikus társadalomtörténet a faji viszonyokról, ajánlott mindenkinek, akit érdekel a rabszolgaság és Dél, jó hivatkozásokat tartalmaz, kiváló olvasmány.
Hátrányok:A kemény kötés drágának számít, egyesek azt javasolják, hogy várjunk a paperback változatra, ha valakit nem érdekel mélyen az adott téma.
(7 olvasói vélemény alapján)
City of Refuge: Slavery and Petit Marronage in the Great Dismal Swamp, 1763-1856
A Menedékváros a kisbérlet, az informális rabszolgagazdaság és a belső fejlesztések építésének története a virginiai és észak-karolinai Nagy Dismal-mocsárban.
A hatalmas vizes élőhely kemény terep volt, amelyet a legtöbb fehér virginiai és észak-karolinai lakhatatlannak tartott. A vélt sivárság ellenére a fekete rabszolgák a mocsár távoli szektoraiba menekültek, és petit marronage-ot folytattak, a szökés és a menekülés egyfajta formáját, amely az egész atlanti világban elterjedt.
A földalatti vasúton keresztül történő menekülés veszélyeinek alternatívájaként a maroon közösségek gyakran rabszolgamunkatáborok szomszédságában voltak, amelyek a mocsár peremén helyezkedtek el, és amelyeket a Dismal Swamp Land Company és más vállalatok üzemeltettek, amelyek rabszolgamunkásokat alkalmaztak a Dismal természeti erőforrásainak kitermelésének megkönnyítésére. Gyakran a társaság fehér ügynökeinek hallgatólagos beleegyezésével a társaság rabszolgái különféle árucseréket és ellátmánycserét folytattak a maroonokkal - olyan hálózatokat, amelyek a társaság számláit is feltöltötték, miközben segítettek fenntartani a maroon kolóniákat és közösségeket. A Nagy Dismal-mocsár életének, kereskedelmének és társadalmi tevékenységének vizsgálata során Marcus P.
Nevius a rabszolgák ellenállásának és az abolicionizmusnak a korai amerikai köztársaságban folytatott történetírását veszi górcső alá. A Menedék városa az elsődleges források széles skáláját használja - köztük szökevényhirdetéseket; ültetvényesek és kereskedők feljegyzéseit, leltárait, levélkönyveit és levelezését; abolicionista röpiratokat és broadsideseket; megyei szabad feketék nyilvántartását; valamint magántársaságok feljegyzéseit és leltárait - annak vizsgálatára, hogy az amerikai maroonok, rabszolgasorban lévő csatornamunkások, fehér társasági ügynökök és bizományi kereskedők hogyan alakították és alakították a faji és rabszolgaságot a késő atlanti világ történetének egy fontos régiójában.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)