A mérhetetlen vadon: Utazók Skócia északi részén, 1600-1900

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Immeasurable Wilds: Travellers to the Far North of Scotland, 1600-1900

Könyv tartalma:

A 18. század vége felé a térképészek, felfedezők és utazók figyelme Skócia északi része felé fordult. A Stirlingtől északra emelkedő hegyek félelmetes akadályt képeztek mindazok számára, akik a Felföldet akarták meglátogatni, és még ritkábbak voltak a messzi északra utazók: Sutherland, valamint Ross és Cromarty nagy részébe egyáltalán nem vezettek utak egészen a 19. század első éveiig. Kik mentek oda, és miért? Ez a könyv a korai térképészeket követi nyomon, akik fokozatosan feltárták a területet, köztük Timothy Pontot és Alexander Bryce-t, aki az északi partvidék első pontos térképét adta ki. Roy tábornok az egész Skóciát bejárta figyelemre méltó "Nagy térképéhez", később pedig a fékezhetetlen és energikus Colby tábornok vonszolta végig vonakodó Ordnance Survey csapatát az északi terület nagy részén, amint azt Robert Kearsley Dawson dokumentálta. Eközben Culloden fokozott érdeklődést váltott ki a terület iránt, amint azt nemcsak Dr. Johnson, hanem Thomas Pennant, Pococke püspök és Charles Cordiner tiszteletes látogatásai is bizonyítják, akiknek mindannyian eljutottak a legészaknyugatibb területre, és lenyűgöző beszámolókat hagytak hátra arról, amit találtak.

A déli látogatók számára nyilvánvalóvá vált szegénység a brit kormányzat fellépését eredményezte, nem utolsósorban a Thomas Telford vezette fontos útépítési programot, amelyet ez a könyv nemcsak a hivatalos jelentések, hanem a korabeli költő, Robert Southey lelkes beszámolója alapján is dokumentál. Az új utakkal együtt jöttek a turisták is, akik Sir Walter Scott hőseinek és hősnőinek nyomát keresve özönlöttek az olyan helyekre, mint a Loch Katrine. De csak a merészebbek jutottak el a messzi északnyugatra, olyan férfiak, mint James Hall tiszteletes, aki Caithnessben az asztal alatt "szeretkezett", vagy James Hogg, aki Loch Duich és Maree tavainál mindig is a hölgyek kedvese volt. A könyv végigköveti ezt a történetet, amelyről a népszerű irodalomban alig esik szó, és mindezen beszámolókból válogatott anekdotákban gyönyörködik, számos tudományágat érintve: a térképészetet, a korai geológiát és a botanikát. De mindenekelőtt olyan képet ad erről az ismeretlen vidékről, amilyennek a felfedezők számára tűnt, egy elképesztő szépségű területnek, amelynek lakói szegénységük ellenére figyelemre méltó melegségről és nagylelkűségről tettek tanúbizonyságot. A könyv a Highlands Controversy (Felföldi vita) bemutatásával zárul, amely vita a 19. század nagy részében megosztotta a geológus közösséget, és amely olyan felfedezésekben csúcsosodott ki, amelyekből kiderült, hogy a terület nem csak Nagy-Britannia, hanem az egész világ legkülönlegesebb geológiai lelőhelyei közé tartozik.

Így végre elismerést kapott egy olyan régió, amely az Egyesült Királyság leglátványosabb tájai közé tartozik.