Értékelés:
Noam Cohen könyvéről szóló kritikák a Szilícium-völgy és a technológiai kultúra fejlődésével kapcsolatos témákat vizsgálják, megdicsérik az alapos történelmi betekintést, ugyanakkor kritizálják a könyv szerkezetét és politikai elfogultságát. Egyes olvasók lebilincselőnek, ugyanakkor elkeserítőnek találták az egyes történeteket, míg mások úgy érezték, hogy a könyv eltér az alapvető érveitől.
Előnyök:A könyv szépen felépített kronológiát kínál a Szilícium-völgy fejlődéséről, lenyűgöző történeteket az alapítókról, és pontos képet ad a technológiai kultúráról. Cohen hatékonyan köti össze a történelmi elbeszéléseket a Big Tech kortárs kritikáival, hangsúlyozva a társadalomra gyakorolt hatásokat. Sok olvasó értékelte az éleslátó jellemrajzokat és a magával ragadó elbeszélői stílust.
Hátrányok:Néhány olvasó kritizálta a könyvet, hogy hosszú és kanyargós, a fejezetek pedig rendezetlenek, ami összezavarja az általános érveket. Panaszkodtak a politikai elfogultságra is, egyes kritikusok szerint a baloldali nézőpontok túlságosan kiszámíthatóak, és elvonják a figyelmet a technológia hatásának objektív elemzésétől. Néhány kritika csalódottságát fejezte ki a friss meglátások vagy a mélység hiánya miatt bizonyos területeken.
(15 olvasói vélemény alapján)
The Know-It-Alls: The Rise of Silicon Valley as a Political Powerhouse and Social Wrecking Ball
A Backchannel (WIRED.com) „2017 legjobb technológiai könyvei” című listáján„Fontos” könyv a »Szilícium-völgy gazdaságunkat, kultúránkat és politikánkat átható befolyásáról«.
-- New York Times
Hogyan törik meg és teszik aljasabbá Amerikát a technológiai titánok a gazdasági bomlasztás és a féktelen libertariánus ideológia felkarolása miatt.
A The Know-It-Alls című könyvében Noam Cohen, a New York Times korábbi technológiai rovatvezetője a Szilícium-völgy politikai és szellemi erővé válásának krónikája az amerikai életben. Közel egy évszázaddal ezelőtt kezdődően, és bemutatva a Stanford Egyetem szerepét a szuper kockák új osztályának inkubátoraként, Cohen bemutatja, hogy az olyan okos fickók, mint Jeff Bezos, Peter Thiel, Sergey Brin, Larry Page és Mark Zuckerberg hogyan szerettek bele egy radikálisan individualista eszmébe, majd hogyan tették azt általánossá. Ezeknek a nagyon gazdag embereknek az irányításával a szakszervezetek, a könyvtárak, a közoktatás, a közös udvariasság, sőt maga a kormány is háttérbe szorult, hogy helyet adjon az interneten keresztül történő, állítólag hatékony, piaci alapú találkozásoknak.
Donald Trump választási győzelme a Szilícium-völgy által szorgalmazott szakadás akaratlan győzelme volt: a Facebook és a Twitter, akik a felhasználóik szórakoztatására törekedtek, szemet hunytak az álhírek és az ott burjánzó gyűlölködő eszmék felett. A Trumpra átállt rozsdaövezet államai azok, akiket hátrahagyott a Szilícium-völgy meritokratikus ideológiája, amely egy olyan gazdaságot támogat, ahol - a LinkedIn alapítójának, Reid Hoffmannak a szavaival élve - mindannyian a saját startupunk vagyunk. Egy olyan társadalom, amely lekicsinyli az udvariasságot, az empátiát és az együttműködést, könnyen félrevezethető. A Mindentudók elmagyarázza, hogy ezek az önjelölt zsenik hogyan buktak el a demokrácia e legfontosabb próbáján.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)