Értékelés:
A Teresa Carpenter által írt „A Miss Stone-ügy” kritikái elismerés és kritika keverékét tükrözik. Sok olvasó csodálja a szerző elbeszélői képességét és alapos kutatómunkáját, és értékeli a kevésbé ismert történelmi esemény, Ellen Stone misszionárius balkáni elrablásának eleven ábrázolását. Ugyanakkor jelentős kritikákat fogalmaznak meg a történelmi értelmezéssel kapcsolatban, különösen az etnikai identitást és a macedóniai küzdelmek ábrázolását illetően.
Előnyök:Magával ragadó elbeszélés, amely egy kevéssé ismert történelmi eseményt elevenít fel.
Hátrányok:Jól kutatott, részletes beszámolókkal és személyes történetekkel.
(19 olvasói vélemény alapján)
The Miss Stone Affair: America's First Modern Hostage Crisis
A Miss Stone-ügyben Teresa Carpenter újrateremti az ország első modern túszdrámáját - egy olyan eseményt, amely felkeltette a világ figyelmét, uralta az amerikai és európai címlapokat, és dilemmát jelentett Theodore Roosevelt új elnök számára.
1901. szeptember 3-án egy Ellen Stone nevű protestáns misszionáriusnő lóháton indult útnak a balkáni Macedónia hegyvidéki hátországában. Egy szűk szurdokban megtámadta egy csapat álarcos férfi, akik letérítették az útról, és ami még fontosabb, a történelem útjára sodorták. Stone lett az első amerikai, akit idegen földön fogtak el váltságdíjért.
Teresa Carpenter korabeli levelezések és diplomáciai táviratok bőséges anyagát felhasználva meséli el Stone kisasszony történetét izgalmas, megrázó és időnként komikus elbeszélésmóddal.
Az olvasót a bostoni Beacon Hilltől Konstantinápolyig és a Balkán véres forradalmak sújtotta nemzetállamaiig tartó utazás során Carpenter egy felejthetetlen szereplőgárdát mutat be: az erős akaratú Miss Stone-t és bolgár társát, Katerina Tsilkát, akit az emberrablók - a viktoriánus konvencióknak megfelelően - gardedámként hoznak magukkal.
A terroristák, akik túszaik meggyilkolásával fenyegetőznek, és mégis megdöbbennek, amikor Tsilka kislányt szül.
A diplomata, aki a Stone-ügyben személyes ambíciói eszközét látja.
A rivális tárgyalók, akiket a terroristák egymás ellen uszítanak.
Egy médiamogul, aki megszállottan keresi a túszokat és biztosítja irodalmi jogaikat.
És persze az új elnök, Theodore Roosevelt, akinek el kell döntenie, hogy - ahogyan azt sok honfitársa követeli - hadihajókat küldjön-e a Közel-Keletre, vagy a beavatkozás valamilyen csendesebb formája győzhet.
Teresa Carpenter precízen, drámaian és történelmi távlatokkal megírt nemzetközi thrillert alkotott a századfordulóról. Ez egy korunk története.
