Modern Enlightenment and the Rule of Reason
A kötet esszéi felteszik azt a kérdést, amelyet a köznyelv elhomályosít: vajon a „felvilágosodás” valóban felvilágosult vagy felvilágosító volt-e? A tudományos vizsgálódás néha úgy kerülte meg a kérdést, hogy a 18. századi Európa történelmi sajátosságaira szorítkozott.
A felvilágosodás leglátványosabb képviselői, a „filozófusok” azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy projektjük egy évszázaddal korábban, az első önjelölt modern „filozófusok” írásaiban született. Ez a kötet a modernitás felvilágosodásának filozófiai tisztázására törekszik, Bacon, Descartes és Hobbes kezdetén. Pascal, Spinoza, Leibniz, Hume, Roussea, Lessing és Kant - mindannyian a felvilágosodás filozófiai kritikusai vagy reformátorai - figyelembevétele a sokszínűség bemutatásával továbbviszi a felvilágosodás örökségének tanulmányozását.
Végül a könyv a felvilágosodás életképességét jelzi azzal, hogy felvázolja, miként tart még ebben az évszázadban is hatalmában a filozófia. A szerzők számos, a felvilágosult ész törekvéseivel kapcsolatos témát tárgyalnak: igazságosság, hagyomány és tekintély; a természet uralma; metafizika és tudományos módszer; felvilágosult és felvilágosulatlan „dogmatizmus”; a közjó és a közösen igaz utilitarista felülvizsgálata; a kereszténység és a felvilágosult teológia korlátai; „teodicea”; esztétika és politikai retorika; mítosz, történelem és emberi szabadság.