Eredeti címe:
The Romantic Attack on Modern Science in England and America & Other Essays
Könyv tartalma:
A modern tudósok számára nincsenek szent tehenek. Ironikus módon a modern tudomány maga is szent tehénné vált, amellyel kapcsolatban nagyon kevés kritikát hallunk. De a modern tudományt már régóta elítélik a legbölcsebbek közülünk: a költőink. E könyv hosszú esszéje a tudományos forradalom óta az angol nyelv hat legnagyobb költőjét veszi szemügyre. Egyikük sem tekintette tudománynak azt, amit ma tudománynak nevezünk. És azt sem tekintették filozófiának, amit mi filozófiának nevezünk. Ez az esszé alaposan megvizsgálja, milyen mély ez a szakadék kultúránk és értékeink mélyén - és mindezt nyelvünk néhány legszebb költeményén keresztül teszi. Az evolúciót, az automatizmust és a filozófiai taoizmust e könyvben máshol tárgyaljuk.
"A legtöbb ember azt feltételezi, hogy a romantikát a modern Tudomány ellen védelmezni annyi, mint a szubjektivizmust az objektivitás fölé emelni, az irracionálisat a racionális fölé, a homályosságot a pontosság fölé. Robert Sworder azonban bemutatja, hogy a szubjektív tapasztalat - amelynek egyetemes létezése objektív tény - egyszerűen egy másik megközelítés, saját törvényszerűségeivel és módszertanával az objektív igazsághoz. Megmutatja, hogy a minőségi tapasztalat valódi ábrázolása ugyanolyan nagyfokú pontosságot igényel, mint egy matematikai művelet, és hogy a logika törvényei nem válnak titokzatos módon érvénytelenné, amint már nem állnak rendelkezésükre kvantitatív adatok, amelyek alapján dolgozhatnak. Ha a fizikusok meg tudnák ragadni azt a romantikát, amelyről (és amelyből) a szerző ír, nem fogadnák el olyan könnyen a metafizikai abszurditást. Az adatok kontextus nélkül az emberi alkat elleni támadás; Roger Sworder világosan meghatározza az egyik szükséges kontextust, amely nélkül az emberségünk veszélyben van." - Charles Upton, A rózsa árnyéka társszerzője: A romantikus hagyomány ezotériája.
Roger Sworder az Oxfordi Egyetemen szerzett diplomát klasszikus filozófia és történelem szakon. Doktori tanulmányait az Ausztrál Nemzeti Egyetemen végezte Platón ismeretelméletéről szóló disszertációjával. Első könyve, a Bányászat, kohászat és az élet értelme e mesterségek megszentelését és újabban meggyalázását vizsgálja a nyugati történelemben. További publikációi közé tartozik a Tudomány és vallás az ókori Görögországban: Homer on Immortality & Parmenides at Delphi, A Contrary History of the West, és Mathematical Plato, amelyek mindegyike a Sophia Perennis és az Angelico Press kiadónál jelent meg. A Connor Court Kiadónál megjelent egy verseskötete is, Stop, Don't Read címmel. Sworder a bendigói LaTrobe Egyetem bölcsészettudományi tanszékének oktatójaként vonult nyugdíjba, ahol tagja volt annak a csapatnak, amely a Nyugaton működő kevés hagyománytudományi kurzus egyikét biztosította.
