Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a világtörténelem lebilincselő és nem hagyományos elbeszélését mutatja be, megkérdőjelezve a nyugat-központú nézeteket, és hangsúlyozva a környezeti tényezők és a nem nyugati országok hozzájárulásának fontosságát a globális történelemhez. Számos kritikus értékeli a könyv olvasmányosságát és friss nézőpontjait, különösen az Ázsiára való összpontosítást. Ugyanakkor néhány kritika is elhangzik a vélt pontatlanságok, a mélység hiánya bizonyos területeken, valamint az esetenként felmerülő stilisztikai problémák miatt.
Előnyök:⬤ Felvilágosító és elgondolkodtató
⬤ jól megírt, közérthető nyelven
⬤ friss, nem nyugati nézőpontot kínál
⬤ felső tagozatos középiskolásoknak és főiskolásoknak egyaránt alkalmas
⬤ fontos környezeti szempontokat mutat be
⬤ lebilincselő és informatív, különböző nézőpontokkal.
Hátrányok:⬤ Néhány történelmi elemzésben érzékelhető hibák és túlzott leegyszerűsítések
⬤ az iszlám, Afrika, a gazdaság, a szociológia és Latin-Amerika tárgyalásában nem elég mély
⬤ a szerzőnek az elbeszélésbe való beleszólásai zavaróak lehetnek
⬤ néhány olvasó szerint több elemzői mélységre lenne szükség.
(35 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Origins of the Modern World: A Global and Environmental Narrative from the Fifteenth to the Twenty-First Century, Fourth Edition
Könyv tartalma:
Ez a világosan megírt és lebilincselő könyv a modern világ keletkezésének globális elbeszélését mutatja be 1400-tól napjainkig. A legtöbb tanulmánytól eltérően, amelyek abból indulnak ki, hogy a modern világ kialakulásának története a "Nyugat felemelkedése", ez a történet, az Ázsiával, Afrikával és az Újvilággal foglalkozó új kutatásokból, valamint a környezettörténet kialakulóban lévő területéből kiindulva olyan történetet épít fel, amelyben a világ e részei jelentős szerepet játszanak, beleértve a környezetre gyakorolt hatásukat is. Robert B. Marks úgy határozza meg a modern világot, mint amelyet az ipar, a nemzetállam, az államközi háborúk, a világ leggazdagabb és legszegényebb részei közötti nagy és növekvő szakadék, a leggazdagabb iparosodott országokon belüli növekvő egyenlőtlenség, valamint a "biológiai régi rendszer" környezeti korlátai alól való menekülés jellemez. Eredetét a véletlenszerűségek (mint például az Újvilág meghódítása) hangsúlyozásával magyarázza.
Kína, India és Európa legfejlettebb régióinak széles körű összehasonlíthatósága.
Azokat az okokat, amelyek miatt Anglia a XVIII. század végére képes volt kitörni az összes említett régiót érintő közös ökológiai korlátok alól.
Emberi és természeti erők együttállása, amely megszilárdította a világ iparosodott és nem iparosodott részei közötti szakadékot.
A modern világot meghatározó, egyre súlyosbodó környezeti válság.
És az, ahogyan a globalizáció erői a modern világ gazdasági és politikai alapjait feszegetik. A könyv most új kiadásban, amely a modern világ ságáját környezeti kontextusban hozza a jelenbe, azt vizsgálja, hogyan és miért vált az Egyesült Államok a huszadik században világhatalommá, és miért lett a huszonegyedik századra egyedüli szuperhatalom, és miért az ember környezethez való megváltozott viszonya lesz valószínűleg a modern korszak - az antopocén - jellemzője. Marks ismét azzal érvel, hogy az USA globális hegemónná válása esetleges volt, nem pedig elkerülhetetlen, és rámutat Ázsia újbóli felemelkedésére, valamint az embereknek a környezethez való, jelentősen megváltozott viszonyára is, amely hosszú távon háttérbe szoríthatja az elmúlt száz év politikai és gazdasági mérföldköveit. A https: //textbooks. rowman.com/marks4e címen elérhető kísérő honlapon a tanulók számára készült tanulmányi útmutató tömör összefoglalót, főbb pontokat, kulcsfogalmakat, vitakérdéseket, térképes feladatokat és ajánlott weboldalakat tartalmaz. Emellett számos tananyagot is kínál, köztük egy tesztbankot és a javasolt elsődleges és másodlagos olvasmányok listáját.
