Értékelés:
A könyv a 19. századi franciaországi női divatkiegészítőket vizsgálja, kiemelve a társadalmi és politikai státusz kulturális szimbólumaként betöltött szerepüket. A könyv inkább a tudósok, mint a nagyközönség számára készült, mivel széleskörű eredeti francia idézeteket tartalmaz fordításokkal.
Előnyök:⬤ Alapos elemzést nyújt a női divatkiegészítőkről mint kulturális jelzőkről
⬤ a társadalmi és politikai státusz mélyreható vizsgálata a divaton keresztül
⬤ jól kutatott, különböző korabeli irodalmi hivatkozásokkal.
⬤ Elsősorban a 19. század közepére összpontosít, kevesebb hangsúlyt fektet a 18. század végi - 19. század eleji eredetre
⬤ túlságosan tudományos hangvételű, ami az általános olvasók számára esetleg korlátozza a hozzáférhetőséget
⬤ az eredeti francia nyelvű idézetek sokasága megszakíthatja az olvasás folyamatát.
(2 olvasói vélemény alapján)
Accessories to Modernity: Fashion and the Feminine in Nineteenth-Century France
A Accessories to Modernity című könyv azt vizsgálja, hogyan váltak a női divat kiegészítői, például a kasmírkendők, napernyők, legyezők és kézitáskák a 19. századi Franciaországban a nőiség polgári idealizálásának alapvető eszközeivé. Figyelembe véve, hogyan ábrázolták ezeket a divatos tárgyakat a divatlapokban és illusztrációkban, valamint a szépirodalomban, a könyv feltárja maguknak a tárgyaknak a történetét és kulturális súlyát, és új olvasatokat kínál Balzac, Flaubert és Zola műveihez, a korszak néhány legolvasottabb regényéhez.
Mivel a társadalmi határok a tizenkilencedik században egyre inkább elmosódtak, a nők esetében a divaton keresztül próbáltak rendet teremteni a fenyegető zűrzavar felett, és a divatos kiegészítők így egyre fontosabb eszközzé váltak, amelyekkel társadalmi megkülönböztetést lehetett létrehozni, kivetíteni és fenntartani. Susan Hiner a divat szemüvegén keresztül vizsgálja az imperialista terjeszkedés és az otthoni rituálék kölcsönhatását, a kiváltságok érvényesítését a növekvő társadalmi mobilitással szemben, a nemek közötti különbségtétel gyakorlatát és a társadalmi hierarchiákhoz való viszonyát, valamint az árukultúra felemelkedését és a nő paradox státuszát, amely egyszerre fogyasztó és tárgy ebben a kultúrában.
A luxuscikkekre összpontosítva Hiner a női divatkiegészítőt a modernitás kulcsfontosságú szimbólumaként értelmezi, amely hidat képez az erotikus és a megfelelő, az otthoni és az egzotikus, valamint a tömegtermelés és a műalkotás között, miközben a XIX. századi Franciaországban a polgári nők "kiegészítő" státuszáról - a cinkosság és az alárendeltség szempontjából egyaránt - tesz nagyobb kijelentést. A nők nem egyszerűen passzív szemlélői voltak, hanem inkább maguk is részesei voltak a modernitás munkájának, amelyből látszólag ki voltak zárva.
