A módszerről szóló értekezés: rövidítetlen 1637-es Ren Descartes változat

Olvasói vélemények

A könyvről szóló kritikák vegyes képet mutatnak: egyes olvasók értékelik a fordítást és a kiegészítő anyagokat, míg mások az olvashatóságot és a fordítás minőségét kritizálják. A könyv elismerik filozófiai jelentőségét, különösen Descartes megértésében, ugyanakkor küzd a szószátyársággal és az archaikus nyelvezettel, amelyek akadályozhatják a megértést.

⬤ Egyesek által jegyzett legjobb fordítás
⬤ jó kiegészítő anyag
⬤ segít Descartes megértésében
⬤ jelentős filozófiai hatás
⬤ könnyen beszerezhető példány
⬤ viszonylag rövid.

⬤ Sokak szerint a fordítás kusza és nehezen olvasható
⬤ néhány panasz a szószátyárságra és a szövevényes mondatokra
⬤ kritika a fordítás minőségével kapcsolatban
⬤ a Kindle kiadásból hiányoznak a megfelelő publikációs adatok.

(11 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Discourse on the Method: unabridged 1637 Ren Descartes version

Könyv tartalma:

⬤ Értekezés az értelem helyes vezetésének és a tudományokban való igazságkeresésnek módszeréről (franciául: Discours de la M thode Pour bien conduire sa raison, et chercher la v rit dans les sciences) Ren Descartes 1637-ben megjelent filozófiai és önéletrajzi tárgyú értekezése. Leginkább a híres idézet forrásaként ismert: "Je pense, donc je suis" (magyarul: "Gondolkodom, tehát vagyok", vagy "Gondolkodom, tehát létezem"), amely a műIV. részébenfordul elő. A hasonló latin állítás, a Cogito, ergo sum, megtalálható az Elmélkedések az első filozófiáról (1641) és A filozófia alapelvei (1644) című művekben. A Diskurzus a módszerről a modern filozófia történetének egyik legnagyobb hatású műve, és fontos a természettudományok fejlődése szempontjából. Ebben a művében Descartes a szkepticizmus problémájával foglalkozik, amelyet korábbanSextus Empiricus, Al-Ghazali és Michel de Montaigne tanulmányozott. Descartes módosította azt, hogy egy általa megdönthetetlennek tartott igazságot magyarázzon meg. Descartes úgy kezdte gondolatmenetét, hogy mindent kétségbe vont, hogy a világot új szemszögből, minden előítéletektől mentesen értékelje. A könyv eredetileg a hollandiai Leidenben jelent meg. Később lefordították latinra, és 1656-ban Amszterdamban adták ki. A könyvet három mű bevezetőjének szánták: Dioptrique, M t ores és G om trie.

A La G om trie tartalmazza Descartes kezdeti elképzeléseit, amelyek később a karteziánus koordinátarendszerré fejlődtek.

⬤ A szöveget franciául írták és adták ki, nem pedig azon a nyelven, amelyen akkoriban a filozófiai és tudományos szövegeket leggyakrabban írták és adták ki, nevezetesen latinul. Descartes egyéb műveinek többsége latinul íródott. Az Elmélkedések az első filozófiáról, A filozófia alapelvei és Az elme irányításának szabályai című művekkel együtt a kartézianizmus néven ismert ismeretelmélet alapját képezi. Az egyszerű és könnyű okfejtések hosszú láncolatai, amelyek segítségével a geométerek a legnehezebb szemléltetéseik következtetéseihez szoktak eljutni, arra a képzetre vezettek, hogy minden dolog, amelynek megismerése az ember hatáskörébe tartozik, ugyanúgy kapcsolódik egymáshoz, és hogy nincs semmi, ami olyan távol van tőlünk, hogy elérhetetlen lenne, vagy olyan rejtve, hogy ne tudnánk felfedezni, feltéve, hogy tartózkodunk attól, hogy a hamisat elfogadjuk az igaznak, és gondolatainkban mindig megőrzünk egy igazságnak a másikból való levezetéséhez szükséges rendet. Ez az értekezés a természeti világ tanulmányozása során a kétely és a szkepticizmus értékéről megalapozta a modern tudományos módszert, ahogyan azt ma is alkalmazzuk, valamint a modernfilozófia alapját.

⬤ Franciául íródott és először 1637-ben jelent meg teljes terjedelmében Discourse on the Method of Rightly Conducting the Reason, and Seeking Truth in the Sciences címmel, itt a skót költő, filozófus és történész JOHN VEITCH (1829-1894) 1850-es angol fordításának 1901-es kiadásában olvasható.