A Moszkva elleni hajtás, 1941: Taifun hadművelet és Németország első nagy válsága a második világháborúban

Olvasói vélemények

A „The Drive on Moscow 1941” című könyv a második világháború alatt Moszkva felé indított német offenzíva részletes leírását tartalmazza, német és szovjet források felhasználásával. Bár jó áttekintést nyújt az eseményekről, és hasznos mellékleteket is tartalmaz, kritikák érik az elemzés mélységének hiánya, a statisztikák túlhangsúlyozása és a nem megfelelő térképek miatt. Az olvasók megjegyezték, hogy inkább bevezető szövegként szolgálhat, mint kimerítő kampánytörténetként.

⬤ Jól kutatott, német és szovjet források kombinációjával.
⬤ Részletes elbeszélés és az események emberi szintű bemutatása.
⬤ Hasznos mellékleteket tartalmaz táblázatokkal és ábrákkal.
⬤ Jó a témában járatlan olvasók számára.
⬤ Magával ragadó és olvasmányos stílus a hadtörténelem szerelmeseinek.

⬤ A szerzők korábbi munkáihoz képest hiányzik az elemzői mélység és rálátás.
⬤ Nincs elegendő térkép, ami kihívássá teszi a földrajzi összefüggések megértését.
⬤ Néhány olvasó túlságosan részletesnek vagy pedánsnak találta, ami nehézkessé teszi az olvasást.
⬤ Hirtelen ér véget anélkül, hogy a német offenzívát követő összes következményre kitérne.

(98 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Drive on Moscow, 1941: Operation Taifun and Germany's First Great Crisis of World War II

Könyv tartalma:

1941 szeptemberének végén több mint egymillió német katona sorakozott fel a frontvonal mentén, Moszkvától mindössze 180 mérföldre nyugatra. Jól kiképzettek voltak, magabiztosak, és jó okuk volt remélni, hogy a keleti háború egy utolsó offenzívával véget ér. Velük szemben egy ugyanolyan nagy szovjet haderő állt, amelynek katonái azonban nem voltak sem olyan jól kiképzettek, sem olyan magabiztosak. Amikor a németek lecsaptak, a szovjet védőkre hamarosan katasztrófa várt. A német páncélosok lándzsahegyei átvágták az ellenséges védelmet, és mélyen benyomultak, hogy a Moszkva felé vezető utakon bekerítsék a szovjet katonák nagy részét. Néhány héten belül legtöbbjük fogságba vonult, ahol zord sors várt rájuk.

A kezdeti elsöprő német siker ellenére azonban a szovjet főváros nem esett el. A német harci egységek és az utánpótlásszállító járművek is elakadtak az őszi esőzések okozta sárban. Zsukov tábornokot visszahívták Moszkvába, és azt a kétségbeesett feladatot kapta, hogy újjáépítse a Moszkvától nyugatra húzódó védelmi vonalakat. A sár időt hagyott neki ennek végrehajtására, és amikor a németek novemberben ismét támadásba lendültek, keményebb ellenállásba ütköztek. Még így is veszélyesen közel kerültek a fővároshoz, és ha az időjárás szeszélyei együttműködtek volna, elfoglalták volna. Bár a német egységek ekkorra már szintén kétségbeesetten harcoltak, a szovjet haderőépítés hamarosan meghaladta a sajátjukat.

A MOSZKVAI HADJÁRAT: Operation Taifun, 1941 számos levéltári feljegyzés, személyes naplók, levelek és egyéb források alapján készült. A csatát a katonák és a tábornokok szemszögéből is újrateremti. A nem elszigetelten vívott csatának döntő szerepe volt a németek átfogó keleti stratégiájában, és kimenetele rávilágít arra, hogy a Moszkva elleni német támadás kudarca miért lehetett a második világháború igazi fordulópontja.

Niklas Zetterling a Svéd Védelmi Főiskola kutatója. Anders Franksonnal együtt korábban ő írta a Kurszk 1943 című könyvet: A Statistical Analysis (Statisztikai elemzés) és The Korsun Pocket: The Encirclement and Breakout of a German Army in East, 1944 (Egy német hadsereg bekerítése és kitörése keleten, 1944). Jelenleg mindkét szerző Svédországban él.