A moszkvai csata 1941-42: A Vörös Hadsereg védelmi hadműveletei és ellentámadása a moszkvai stratégiai irányvonal mentén

Olvasói vélemények

A könyv átfogó operatív tanulmányt nyújt a szovjet hadjáratról az 1941 végén és 1942 elején zajló moszkvai offenzíva során, kiemelve a szovjet stratégiákat és a német előrenyomulás elleni védekezést. A könyv egy szovjet vezérkari tanulmány fordítása, amely egyedülálló betekintést nyújt, bár nacionalista szemlélete miatt feltűnő.

A könyv olyan értékes anyagot tartalmaz, amely a moszkvai hadjáratról szóló korábbi munkákban nem található meg, részletes elemzéseket a szovjet stratégiákról, kiterjedt harci tudósítást, beleértve a logisztikát és a partizánakciókat, valamint hasznos térképeket és tárgymutatókat. Betekintést nyújt az orosz hadsereg háború alatti fejlődésébe.

A könyv erősen szovjetközpontú és nacionalista, elfogult képet mutat. Hiányzik belőle az egyes katonatisztek és a téli körülmények német erőkre gyakorolt hatásának mélyreható tárgyalása. Egyes olvasók kommunista propagandának tekinthetik, és megkérdőjelezhetik a statisztikák pontosságát, különösen a német tankveszteségek tekintetében.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Battle of Moscow 1941-42: The Red Army's Defensive Operations and Counter Offensive Along the Moscow Strategic Direction

Könyv tartalma:

A moszkvai csata, 1941-1942: A Vörös Hadsereg védelmi hadműveletei és ellentámadása a moszkvai stratégiai irányvonal mentén a második világháború egyik legfontosabb fordulópontjának részletes vizsgálata a szovjet oldalról. A moszkvai csata jelentette Hitler "Barbarossa hadműveletének" csúcspontját, amelynek célja a Szovjetunió egyetlen hadjáratban történő megsemmisítése és a német hegemónia biztosítása volt Európában. Ennek sikertelensége Németországot egy elhúzódó háborúra ítélte, amelyet nem tudott megnyerni.

Ez a mű eredetileg 1943-ban jelent meg "Razgrom Nemetskikh Voisk pod Moskvoi" (A Moszkva körüli német erők átvonulása) címmel. A művet a Vörös Hadsereg vezérkarának hadtörténeti szekciója készítette, amelynek feladata volt a háborús tapasztalatok összegyűjtése, elemzése és terjesztése a hadsereg felsőbb szintjein. Ez egy kollektív munka volt, amelyben sok különböző munkatárs vett részt, és amelynek főszerkesztője Borisz Mihajlovics Sáposnyikov marsall, a Vörös Hadsereg vezérkarának korábbi főnöke, majd a vezérkari akadémia vezetője volt.

A könyv három részre oszlik, amelyek mindegyike a csata egy-egy szakaszával foglalkozik. Az első a Nyugati Front Moszkva irányában zajló védelmi műveleteit követi nyomon a Középső Hadseregcsoport végső nyomulása során a főváros felé 1941 november-decemberében. A tanulmány különös figyelmet szentel a Vörös Hadsereg ellenállásának a németek azon kísérleteivel szemben, hogy észak felől megkerüljék Moszkvát. Ugyanilyen fontosak voltak a Moszkvától délre folyó védelmi műveletek is, ahol a németek a másik bekerítő szárnyukat igyekeztek előrenyomulni.

A második rész a Vörös Hadsereg ellentámadásának első szakaszával foglalkozik, amelynek célja a német fogók visszaszorítása és a Moszkvát fenyegető közvetlen veszély megszüntetése volt. Itt a szovjeteknek sikerült visszavetniük a németeket és mindkét sáncot ellapítaniuk, különösen délen, ahol mélyen be tudtak hatolni az ellenséges frontba nyugat és északnyugat felé.

Az utolsó fejezet az ellentámadás további alakulását vizsgálja 1942. január végéig. Ez a szakasz kiemeli a szovjet előrenyomulást a front teljes hosszában, valamint a németek Rzhev-Vyaz'ma salientjének elvágására tett elszánt, de sikertelen kísérleteiket. Ettől a ponttól kezdve a front lényegében stabilizálódott, majd az események délre tolódtak.

Ez az új angol nyelvű fordítás szélesebb olvasóközönség számára is elérhetővé teszi ezt az értékes tanulmányt.