Scanning Past Horizons
Szinopszis a "Scanning Past Horizons: Poetry in Time." című könyvről.
A Randy Lee White által írt "Scanning Past Horizons: Poetry in Time," egy kis nosztalgia ízeivel a most és a múltban küszködő amerikaiak lelkivilágába merül. Ez az elgondolkodtató és gyakran szívszorító gyűjtemény költői sokoldalúsággal ragadja meg az időt. Az olyan versekkel, mint a "Reggeli rohanás" és a "Broad and Main", a közönség átérzi a csúcsforgalom és a munkahét őrületét. Olyan versekkel merülnek el a digitális világba, amely azonnali és állandó, mint például: "A legfurcsább dolog", "Mikroszkópok" és "A munkagép", mielőtt visszatükröződnének.
Fedezzék fel a költői idő sokoldalú szemléletét: a jelenben és a múltban egyaránt. Fogadja be az Amerikát és a világot alakító kulcsmomentumokat. Az olyan versek, mint az "1903-as repülőgép", a "Bónusz. 1932", "Bone Dry, 1935", "Letter for Home, 1944 június" és "Moonwalk, 1969", visszarepítik az olvasót az időben. Ezek az események bepillantást engednek egy nem túl tiszta, nem túl igazságos - mégis ígéretes - múltba. E szonettek közül sokan könnyed komikummal és realista drámával rángatják meg a közönség szívét, hogy nosztalgikus csodálatot keltsenek.
A gyűjtemény középpontjában egy vers áll, amely magáról az időről szól, a "Most és akkor" címmel. Az emberiség küzdelmét világítja meg az idő megőrzéséért. Egy szempillantás alatt vagy az írógép görgőjének tekercselésével telik el az idő, függetlenül attól, hogy milyen gyengén próbáljuk irányítani.
Ennek a gyűjteménynek a lényege az idő. Idő a gondolkodásra; idő a töprengésre. Ez a versgyűjtemény egyértelműen tükrözi ezt az aspektust, amelyet először a bevezető vers mutat be. És ugyanez a téma vibrál a gyűjteményben egészen az utolsó versig. Mindannyian keresünk valamit, ami meghatározhat minket? Tudtunkon kívül ítélkezünk mások felett? Köpünk-e az "igazság gránit homlokzatára", ahogy az öregember mondta. Talán az ő szarkasztikus hozzáállása segíthet belátni tudatlanságunkat, amikor úgy ítélkezünk mások felett, hogy nem ismerjük meg jobban önmagunkat. Ez a sokarcú gyűjtemény e megértés céltudatosságával tölti el az olvasót.
Végül is a "Scanning Past Horizons: Poetry in Time" több mint egy költői időfelfogás. Emberi mivoltunkról szól, és arról, hogy az idő bizonyos pillanatai hogyan hatottak ránk. Továbbá ez a gyűjtemény az olvasót azon a kérdésen hagyja elgondolkodni, hogy vajon mi határozzuk-e meg a történelmet alkotó eseményeket, vagy a történelmet alkotó események határoznak meg minket örökre? Ez a sokrétű versgyűjtemény időtlen pillantást enged ebbe a mélységbe, és az olvasók újra és újra visszatérnek hozzá.