Értékelés:
Elliott Sober „Reconstructing the Past” című könyve a parszimónia szisztematikában betöltött szerepét és filozófiai következményeit tárgyalja. Sober amellett érvel, hogy a parszimónia nélkülözi az a priori igazolást, és induktív érvelést igényel, megkérdőjelezve ezzel a tudományterület hagyományos nézőpontjait. Értékes betekintést nyújt a kládisták és a valószínűség-elmélet hívei közötti vitába.
Előnyök:A könyv mély filozófiai betekintést nyújt a parszimóniába a szisztematikában, hatékonyan érvel amellett, hogy a parszimóniának nincs a priori igazolása, és indokolja az induktív érvelés szükségességét. Felbecsülhetetlen értékűnek tekinthető a kládisták és a likelihoodisták közötti koncepcionális vita megértéséhez.
Hátrányok:Sober által javasolt megoldások hatékonysága a szisztematika megértésének előmozdításában továbbra is bizonytalan. Néhány olvasó bonyolultnak vagy kihívásnak találhatja a filozófiai vitákat, ha nem mélyen érdekelt a témában.
(1 olvasói vélemény alapján)
Reconstructing the Past: Parsimony, Evolution, and Inference
A múlt rekonstrukciója című könyv célja, hogy tisztázza és segítsen megoldani azokat a bosszantó módszertani kérdéseket, amelyek akkor merülnek fel, amikor a biológusok olyan kérdésekre próbálnak választ adni, mint például, hogy az ember közelebbi rokonságban áll-e a csimpánzokkal, mint a gorillákkal. Megvizsgálja, hogy miért érdemes az egyszerűség/parszimónia filozófiai eszméjét hasznos elvnek tekinteni az evolúciós kapcsolatok taxonómiai elméleteinek értékeléséhez.
Az elmúlt két évtizedben az evolucionisták hevesen vitatkoztak arról, hogy milyen megfelelő módszereket kellene alkalmazni a szisztematikában, azon a területen, amelynek célja a fajok közötti filogenetikai kapcsolatok rekonstruálása. Ez a filogenetikai következtetésről szóló vita - jegyzi meg Elliott Sober - a hipotézisvizsgálat és az elméletek értékelésének olyan szélesebb körű kérdéseit veti fel, amelyek a tudományfilozófiában az egyszerűség/parszimónia régóta fennálló kérdéseivel ütköznek. Sober a filogenetikai következtetés problémáját olyan részletes esettanulmányként kezeli, amelyben az egyszerűség/parszimónia filozófiai eszméje az elméletértékelés elveként tesztelhető.
A filozófiát és a biológiát, valamint a statisztikát összehozva Sober egy általános keretet épít fel annak megértéséhez, hogy milyen körülmények között van értelme a filogenetikai következtetés eszközeként a parszimóniának. Eközben részletesen bírálja a biológiai szakirodalomban a parszimóniát, feltárva mind a statisztikai, mind a nem statisztikai kladisztikai érvek erősségeit és korlátait.
