The Underspecification of Past Participles
Vajon a passzív és a perfekt perifrázisokban előforduló múltbeli participiumok lényegében azonosak, vagy inkább meg kellene különböztetni őket véletlenül homofon passzív és perfekt(ív) participiumokra? Ez a könyv a múltbeli participiumok (nem)azonosságának régóta húzódó rejtélyét tárgyalja a germán és a román szinkron adatok széles skálája alapján, végül a németre és az angolra összpontosítva, mivel ezek rajzolják a leglényegesebb megkülönböztetéseket (pl. a segédigék váltakozása, a passzív segédige, amely nem BE).
A szláv nyelvekből származó néhány kontrasztív meglátással, valamint a passzív és a perfekt perifrázisok diakróniai helyzetével együtt ez egyértelműen az azonosság-képzet felé mutat. A lefektetett újszerű megközelítés azt sugallja, hogy a múlt idejű participiumok összeolvasztják a diatetikus és az aspektuális tulajdonságokat.
Az előbbiek egy külső argumentum elnyomását okozzák, míg az utóbbiak eseményszerkezet-érzékeny perfekcionalitást írnak elő, amely csak akkor indukálja egy szituáció befejezését, ha az alapjául szolgáló eshetőség egyszerű állapotváltozást jelöl. Az ilyen irányú megközelítés fényt derít a múlt idejű participiumok és a velük együtt előforduló segédigék bonyolult tulajdonságaira, a segédigék kiválasztásának meghatározó tényezőire, valamint az argumentum- és eseményszerkezet kölcsönhatására.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)