A műveletekről: Műveleti művészet és katonai diszciplínák

Olvasói vélemények

Brett Friedman őrnagy „On Operations” című könyve vegyes kritikákat kapott. Míg egyes olvasók dicsérik a lebilincselő írást és a katonai stratégiával és a hadműveleti művészet fogalmával kapcsolatos fontos érveket, mások szerint a könyvből hiányzik a mélység, a világosság és az eredetiség. Aggályok merültek fel a szerző katonai doktrínák ismeretével és példáinak hatékonyságával kapcsolatban.

⬤ Jól megírt és lebilincselő próza.
⬤ Meggyőző kritikát fogalmaz meg a „háború operatív szintje” koncepcióról.
⬤ Hasznos keretet nyújt a katonai elmélet és a műveleti diszciplínák számára.
⬤ Értékes a katonai műveletek alapjait megérteni kívánó olvasók számára.
⬤ Elgondolkodtató és érdemes jegyzetelni.

⬤ Egyes olvasók úgy érzik, hogy a könyv sekélyes, és a fontos fogalmakból hiányzik a mélység.
⬤ A szerző nem foglalkozik mélyen a meglévő katonai doktrinális kiadványokkal.
⬤ Sok példa hiányzik, vagy nem elég részletes, így az olvasó több gyakorlati alkalmazást kíván.
⬤ A könyvet egyes kritikusok túlságosan tudományosnak és logikailag zavarosnak minősítették.
⬤ Nem nyújt új betekintést a hadműveleti művészetbe, és elmulasztja a lehetőséget, hogy új modellt kínáljon a katonai műveletekhez.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

On Operations: Operational Art and Military Disciplines

Könyv tartalma:

A műveletekről: A hadműveleti művészet és katonai diszciplínák című könyv a hadvezetés és a hadműveleti művészet hadműveleti szintjéről szóló elképzelések és a hadműveleti törzsek fejlődésének történetét követi nyomon a napóleoni háborúktól napjainkig, Poroszország/Németország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok szemszögéből vizsgálva azokat.

B. A.

Friedman arra a következtetésre jut, hogy a háború operatív szintjét mint alapvetően hibásat el kell vetni, de a hadművészet pontos leírása a katonai vezérkar tevékenységének, egy olyan szervezetnek, amelyet a modern katonai műveletek összetettségének kezeléséhez szükséges agytekervények biztosítására fejlesztettek ki. A katonai vezérkar nem egyszerűen a szintek közötti közvetítésre szolgál, hanem a taktikusok és stratégák számára egyaránt lehetővé tevő és támogató szervezetként létezik. Az On Operations a katonai vezérkarok szervezetét vizsgálja, amely Napóleon kora óta alig változott.

A vezérkarok parancsnokok számára biztosított funkcióinak és maguknak a vezérkari tiszteknek a történelmi vizsgálata következtetéseket von le arra vonatkozóan, hogy a jövőben hogyan lehet a legjobban megszervezni a vezérkarokat. Friedman ezeket az elképzeléseket a kialakított katonai fegyelmi rendszer alapján kialakított történelmi hadjáratok esettanulmányain keresztül mutatja be.