A művészetek és bölcsészettudományok a környezet- és éghajlatváltozásról: Broadening Approaches to Research and Public Engagement (A kutatás és a nyilvánosság bevonása szélesebb körű megközelítései)

Eredeti címe:

The Arts and Humanities on Environmental and Climate Change: Broadening Approaches to Research and Public Engagement

Könyv tartalma:

The Arts and Humanities on Environmental and Climate Change azt vizsgálja, hogy a kulturális intézmények és gyűjteményeik hogyan támogathatják a tudományos közösséggel közös célt: egy olyan klímatudatos közönség kialakítását, amely tájékozottan foglalkozik a környezeti kérdésekkel és az éghajlatváltozással.

Amikor a kutatók, kurátorok és oktatók a művészeteket és a humán tudományokat használják a környezetvédelemről és az éghajlatváltozásról szóló viták keretéül, sokkal szélesebb közönséget vonhatnak be a tanulásba, a beszélgetésbe és a cselekvésbe, mint amire a tudomány önmagában képes. Sutton bemutatja, hogy a levéltári és tárgyi források létfontosságú bizonyítékként szolgálhatnak a változáshoz, és megmutatja, hogy a történelmi feljegyzések a kortárs valósággal párosítva hogyan teremthetnek személyesebb kapcsolatot azzal, amit sokan távoli tapasztalatnak tartanak: a változó éghajlattal. A könyv értékes példákat mutat be a környezeti és éghajlati változásokról szóló vitákban felhasznált múzeumi gyűjteményekre, megosztja, hogy a történelmi képek és tájképfestmények hogyan mutatják be az időbeli változásokat; és hogy a régészeti jelentések, hajónaplók, Henry David Thoreau naplói és a tóhoki állapotokról szóló helyi jelentések formájában megjelenő dokumentumokat hogyan használják fel az éghajlati adatok hozzáférhetőbbé tételére. A képek, a személyes feljegyzések és a szakmai dokumentumok mint határtárgyak és proxy adatok kritikus szerepet játszanak. Sutton szerint ezek az éghajlati források azért értékesek, mert személyessé teszik az éghajlatváltozást, és vonzóvá teszik a tudományos megközelítés iránt kevésbé érdeklődő közönség számára. Ezt a megközelítést a múzeumok és kutatási szövetségeseik nem használják ki eléggé a nyilvánosság bevonására és az intézményi relevancia növelésére.

A The Arts and Humanities on Environmental and Climate Change (Művészetek és bölcsészettudományok a környezet- és klímaváltozásról) című kötet leginkább azon olvasók számára lesz érdekes, akik a környezeti és éghajlati kérdésekkel való foglalkozás kiszélesítésének módjait keresik. Az itt megosztott ötletek a gyakorlati szakemberek széles köre számára is inspirációként szolgálhatnak, különösen azok számára, akik múzeumi, szélesebb körű kutatási és médiaközvetítési anyagokat írnak, terveznek és kurátori feladatokat látnak el.