A nagy eltérés: Kína, Európa és a modern világgazdaság kialakulása

Olvasói vélemények

Kenneth Pomeranz „The Great Divergence” című írása az Európa és Ázsia közötti gazdasági konvergenciát és divergenciát vizsgálja, különös tekintettel azokra a tényezőkre, amelyek hozzájárultak Európa 1500 utáni ipari felemelkedéséhez, szemben Kína korábbi fejlődésével. Pomeranz amellett érvel, hogy Európa jólétét nem az eredendő felsőbbrendűség, hanem a gyarmatokhoz és a szénhez való szerencsés hozzáférés hozta el, és megcáfolja a hagyományos eurocentrikus narratívákat. A könyv jól kutatott és elgondolkodtató, ugyanakkor sűrű és az alkalmi olvasók számára potenciális kihívást jelent.

A könyv átfogó és jól érvel, széles körű adatokat és történelmi elemzéseket mutat be. Megkérdőjelezi az európai felsőbbrendűségről vallott hagyományos nézeteket, hangsúlyozza a földrajzi és gyarmati tényezők fontosságát Európa iparosodásában, és jelentős tudományos vitára ösztönöz.

Az írás sűrű és száraz lehet, ami egyes olvasók számára potenciálisan kevéssé lebilincselő. A kritikusok szerint Pomeranz alábecsüli az iparosodáshoz hozzájáruló európai egyedi tényezőket, és figyelmen kívül hagyja a történelem és a közgazdaságtan kulcsfontosságú aspektusait. A tudományos stílus elidegenítheti az általános olvasókat, és egyes kritikusok szerint a könyv frusztrálóan bonyolult.

(37 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Great Divergence: China, Europe, and the Making of the Modern World Economy

Könyv tartalma:

Európa és Kína mérföldkőnek számító összehasonlító története, amely azt vizsgálja, hogy miért alakult ki az ipari forradalom Nyugaton A nagy eltérés a történelem egyik nagy kérdésére világít rá: Miért kezdődött a tartós ipari növekedés Északnyugat-Európában? Kenneth Pomeranz történész kimutatja, hogy még 1750-ben a várható élettartam, a fogyasztás, valamint a termék- és tényezőpiacok hasonlóak voltak Európában és Kelet-Ázsiában.

Ráadásul Kína és Japán kulcsfontosságú régiói ökológiai szempontból nem voltak rosszabb helyzetben, mint Nyugat-Európa régiói, és mindegyik régiónak megfelelő földigényes termékhiánnyal kellett szembenéznie. Pomeranz összehasonlító szemlélete feltárja azt a két kritikus tényezőt, amely Európa XIX. századi eltérését eredményezte: a szén szerencsés elhelyezkedését és az Újvilággal folytatott kereskedelemhez való hozzáférést.

Miközben Kelet-Ázsia gazdasága stagnált, Európa nagyrészt a föld alatti és tengerentúli kedvező nyersanyagkészleteknek köszönhetően csak hajszál híján menekült meg ugyanettől a sorstól. Ez a Princeton Classics-kiadás a szerző előszavát tartalmazza, és egy nagyhatású történelmi művet tesz elérhetővé az új olvasók számára.