Olvasói vélemények
Összegzés:Amity Schlaes „Great Society” című könyve átfogó elemzést nyújt a Johnson-kormányzat alatt az 1960-as években bevezetett szociálpolitikáról, kiemelve azok kudarcait és nem szándékolt következményeit a következő évtizedekben. A könyv szerint a nemes szándékok ellenére a kormányzati beavatkozások jelentős társadalmi problémákhoz vezettek.
Előnyök:A könyv jól megalapozott, és részletes történelmi beszámolót nyújt, amely a korszak különböző eseményeit és alakjait szövi egybe. A kritikusok dicsérték a könyv lebilincselő írói stílusát, a Nagy Társadalom hatásának alapos elemzését, valamint azt, ahogyan a múltbeli politikákat összekapcsolja a jelenkori kérdésekkel. Schlaes kiegyensúlyozott képet ad a programok mögött meghúzódó szándékokról, elismeri az alkotók jó céljait, ugyanakkor kritikával illeti az eredményeket. Sok olvasó találta tanulságosnak és jelentős hozzájárulásnak az amerikai történelem megértéséhez.
Hátrányok:Néhány kritikus megjegyezte, hogy a könyv időnként elhallgatja a politikák bizonyos aspektusait, és nem elég mélyreható az egyes döntések mögött meghúzódó motivációk magyarázatában. Néhányan kritizálták, hogy némileg elfogult a konzervatív szemlélet irányába, és azzal érveltek, hogy túlságosan leegyszerűsíti az összetett társadalmi kérdéseket. Emellett a narratív szerkezetet is túlságosan ugrálósnak minősítették, ami időnként nehezen követhetővé teszi a könyvet.
(122 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Great Society: A New History
Könyv tartalma:
A New York Times bestseller szerzője Az elfelejtett ember és Coolidge az idealizmus utolsó nagy korszakának, az 1960-as éveknek lenyűgöző revízióját kínálja, amely a mai kihívások szempontjából is égető jelentőséggel bír.
"Great Societypontos történelem, amely regényként olvasható, és jólelkű vezetőink nagy reményeiről és katasztrofális tévedéseiről szól." - Alan Greenspan
Ma harc dúl hazánkban. Sok amerikai vonzódik a szocializmushoz és a gazdasági újraelosztáshoz, míg ezen eszmék ellenzői a tisztább kapitalizmus mellett érvelnek. Az 1960-as években az amerikaiak ugyanazokra a célokra törekedtek, amelyekre most is sokan: a szegénység felszámolására, a középosztály magasabb életszínvonalára, jobb környezetre, valamint az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való jobb hozzáférésre. Akkor is vitatkoztunk a szocializmusról és a kapitalizmusról, az állami szektor reformjáról és a magánszektor fejlődéséről. John F. Kennedy, Lyndon Johnson vagy Richard Nixon alatt az ország újra és újra a közszektort választotta. Ideálizmusunk célpontjai azonban megfoghatatlannak bizonyultak. Mi több, Johnson és Nixon programjai családok millióit láncolták állandó kormányzati függőségbe. Shlaes ironikus módon azt állítja, hogy a fél évszázaddal ezelőtt tett kötelezettségvállalások költségei kizárják azokat a reformokat, amelyekre az amerikaiaknak az elkövetkező évtizedekben szükségük lesz.
A Great Society-ben Shlaes erőteljes kiegészítést nyújt az 1930-as évek legendás történetéhez, a The Forgotten Man-hez, és megmutatja, hogy valójában alig volt különbség a két, általunk ellentétesnek tartott elnök között: Johnson és Nixon. Ahogyan a "legjobbak és legokosabbak" technokrata katonai tervezése elkerülhetetlenné tette a vietnami kudarcot, úgy a legjobbak és legokosabbak csapatának tervezése garantálta a hazai fiaskót. A Great Society egyszerre történelem és életrajz, és megható portrékat rajzol ennek az átalakító időszaknak a szereplőiről, az amerikai elnöktől kezdve az UAW látnok vezetőjén, Walter Reutheren, az Intel alapítóin át William McChesney Martin és Arthur Burns jegybankelnökökig. A Great Society új megvilágításba helyez más személyiségeket is, Ronald Reagantől, Kalifornia akkori kormányzójától kezdve a szocialista Michael Harringtonon át a tiltakozó mozgalom vezetőjéig, Tom Haydenig. Klasszikus gazdasági szakértelmére és mély történelmi ismereteire támaszkodva Shlaes felforgatja a korszak hagyományos narratíváját, és megdöbbentő vádiratot nyújt a meggondolatlan idealizmus következményeiről, amely napjainkra is megdöbbentő aktualitással bír. A Nagy Társadalom egy drámai versenyt örökít meg, amelynek sötét és világos tanulságai egyaránt érvényesek korunk számára.
