A négy barátság: Arisztotelésztől Aquinóiig

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Four Friendships: From Aristotle to Aquinas

Könyv tartalma:

Huszonhárom évszázaddal ezelőtt a nagy görög filozófus, Arisztotelész mély betekintést nyújtott nekünk a barátság természetébe és táplálékába annak minden formájában, mindenekelőtt a bensőséges, erényes barátságokba, amelyekben a barátok „mint egy lélek két testben”.

Két évszázaddal később Marcus Tullius Cicero római államférfi irodalmi remekművet hagyott ránk a harmonikus jóakaraton és jóindulaton alapuló barátságok dicsőségéről, hasznáról és kötelességeiről. Tizenhárom évszázaddal később egy fiatalembert, Rievaulx-i Szent Aelredet elragadták Cicero barátságról szóló írásai, és később, ciszterci apátként megírta saját értekezését a barátságról, amely Cicero robusztus feldolgozására épített, de új, természetfeletti magasságokba emelte azt Jézus Krisztus lelki barátságának édes példáján keresztül.

Szent Aelredtől teljesen függetlenül, egy évszázaddal később a fenséges dominikánus filozófus és egyházdoktor, Aquinói Szent Tamás a szeretetről szóló értekezésében keresztényesítette és a mennyekbe emelte Arisztotelész tanítását az erény barátságáról, mint az ember Istennel való barátságáról. A Négy barátság: Arisztotelésztől Aquinóiig című könyvben arra vállalkozunk, hogy a barátság e négy nagy barátjának maradandó tanulságait összegyűjtsük. Arisztotelész azt írta a Nikomachos etikájában, hogy „vizsgálódásunk tárgya nem az, hogy megtudjuk, mi az erény, hanem az, hogy hogyan váljunk jóvá...”.

Ennek érdekében mi is megvizsgáljuk ezt a négy, barátságról szóló írást, nem pusztán irodalmi művekként vagy történelmi érdekességként, hanem gyakorlati útmutatóként, amelyek segítenek nekünk abban, hogy saját nemes barátságokat építsünk, tartsunk fenn és élvezzük azokat - napjainkban. Vizsgálódásunk tárgya tehát nem az, hogy megtudjuk, mi a barátság, hanem az, hogy hogyan váljunk jó barátokká.