
Institutionalizing Gender Equality: Historical and Global Perspectives
Negyven év telt el az 1975-ben Mexikóvárosban, az ENSZ által szervezett első Női Világkonferencia óta. Ez idő alatt a nők jogai, majd később a nemek közötti egyenlőség a világpolitika és az emberi jogok fontos területévé váltak.
Milyen formát öltöttek ezek a folyamatok a világ különböző részein? Hogyan alkalmazkodnak a globális és a nemzetközileg tervezett intézmények a helyi kulturális, vallási, politikai és gazdasági kontextushoz? Milyen problémák és ellentmondások rejlenek ebben a folyamatban, ha globális perspektívából nézzük? Milyen hatással vannak az alulról jövő, helyi és nemzeti szereplők a transznacionális intézményekre? A kérdések megválaszolásához a könyv történelmi és globális perspektívákra támaszkodik, az 1960-as évektől kezdve, a hidegháború alatti nemzetköziesedés fontos pillanatától kezdve, és esettanulmányok globális válogatását vizsgálja. A történelmi és kortárs globális nemek közötti egyenlőségi politikákról készített "pillanatképek" sorozatát nyújtva a fejezetek lehetővé teszik annak vizsgálatát, hogy a helyi, nemzeti és transznacionális szereplők hogyan hatottak egymásra oly módon, hogy befolyásolták a nemek közötti egyenlőség intézményeinek formális és informális elterjedését. Az esettanulmányok a nemzetek feletti, a regionális, a nemzeti és a szubnacionális vagy "helyi" szintek közötti kapcsolatot mutatják be.
Feltárják a nemek közötti egyenlőség intézményesítésében részt vevő szervezetek és szereplők két elemzési szintjének - a transznacionális szintnek, valamint az egyes nemzeti politikai rendszereken belüli tevékenység szintjének - hatalmi dinamikáját, kölcsönhatásait és egymást kölcsönösen konstituáló jellegét (ahogyan azt az államok, az alulról szerveződő szervezetek és más szubnacionális szereplők képviselik). Az eredmények azt mutatják, hogy a nemek közötti egyenlőség intézményesülése függ a nemzeti és helyi kontextustól, a nemek közötti egyenlőségi politikák és más állami programok közötti kölcsönhatások lehetőségétől, az informális intézmények mélységétől, valamint attól, hogy egy adott állam mennyire integrálódott a nemzetközi rendszer normáiba.