Eredeti címe:
National Service - Earning the Pips: Reflections on Officer Selection - 1947-1963
Könyv tartalma:
1947 és 1963 között minden tizenhét éves korú, munkaképes brit férfit parlamenti törvény kötelezett arra, hogy két évet szolgáljon a fegyveres erők valamelyikében (az elkerülhetetlen eltérésekkel és kivételekkel).
E tizenöt év alatt több mint két és fél millió fiatalembert soroztak be valamilyen színű egyenruhába. Hetvenöt százalékuk a hadseregben találta magát. Mivel az emberi természet olyan, amilyen, ez azt jelentette, hogy jelentős részükben kialakult vagy dédelgetett az az ambíció, hogy tiszt legyen, hogy a királynő megbízatását töltse be. Ez nagy ambíció.
A közülük sikeresek közülük meglehetősen intenzív kiképzésen kellett átesniük, mielőtt megkapták volna ezt a megbízatást. Ez azt jelentette, hogy mielőtt bármi más történhetett volna, a hatóságoknak el kellett dönteniük, hogy mely aspiránsok tűntek a legesélyesebbnek. Katonai nyelven fogalmazva, hogyan keresték és választották ki a "potenciális vezetőiket"?
Ez a beszámoló arról szól, hogy mi történt egy tipikus nemzeti katonával, aki a tízhetes alapkiképzésre - ebben az esetben a hadseregben - egy "potenciális vezető" szakaszba került. Hogyan került oda? Miért küldte oda a hadsereg? És mit tettek a következő tíz hétben, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem követtek el hibát?
Eseménydús és időnként kissé rejtélyes tíz hét volt.
