A nemzetközi jog és a fegyveres erő alkalmazása: Az ENSZ alapokmánya és a nagyhatalmak

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

International Law and the Use of Armed Force: The UN Charter and the Major Powers

Könyv tartalma:

Az ENSZ Alapokmányának 1945-ös hatályba lépése óta számos olyan eset történt, amikor az öt nagyhatalom közül egy vagy több (legalábbis vitathatóan) megsértette az Alapokmány 2. cikkének (4) bekezdésében foglalt erőszaktilalmat.

Az ilyen incidensek ellenére ez a könyv bemutatja, hogy a Charta hogyan korlátozza a nagyhatalmak katonai akcióit. A nemzetközi rend eszközeként a Charta a fegyveres erő alkalmazását korlátozó jogi szabályok keretét adja. Bár ezeket a szabályokat a nagyhatalmak (vétójoguk következtében) önértelmezik, a betartás elvárását teremtik meg, ami a nagyhatalmak katonai akcióit nemzetközi ellenőrzésnek veti alá.

Az ilyen akciók által fenyegetett államok ellenállásának valószínűségét csökkentendő, a nagyhatalmak prudens visszafogottságot gyakorolnak, és katonai akcióik módját és időzítését a jogi érvekkel összhangban módosítják, amelyekkel igazolják, hogy ezek az akciók összhangban vannak a Chartával, és ezért nem fenyegetik a fennálló nemzetközi rendet. A könyv nagy N módszerekkel és öt esettanulmány segítségével értékeli a Charta hatékonyságát: Az Egyesült Államok beavatkozása a Karib-térségben, 1953-61; angol-francia beavatkozás Egyiptomban, 1956; szovjet beavatkozás Magyarországon, 1956; amerikai-brit beavatkozás Irakban, 1990-98; és amerikai-brit beavatkozás Irakban, 1999-2003.

A könyv a két iraki esetre összpontosítva alapot nyújt az ENSZ Alapokmány rendszerének folyamatos jelentőségének és lehetséges reformjainak időszerű értékeléséhez. A könyv nagy érdeklődésre tarthat számot a biztonságtudományok, az ENSZ, a nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok hallgatói számára.