A neolitikus elme belsejében: Tudat, kozmosz és az istenek birodalma

Olvasói vélemények

A könyv a neolitikus társadalmak kognitív és kulturális fejlődését vizsgálja a neuropszichológia és az antropológia szemszögéből. Részletesen elemzi, hogy a megváltozott tudatállapotok hogyan befolyásolhatták a korai emberi spiritualitást, építészetet és társadalmi struktúrákat. Bár a szerzők mélyreható meglátásokat és széleskörű tudományos perspektívát nyújtanak, egyes olvasók kritizálják a könyvet, mert túlságosan spekulatív és nem rendelkezik szilárd tudományos alátámasztással.

A könyv mély, alapos és jó kutatásokra alapozott betekintést nyújt a neolitikus társadalmak kognitív és kulturális aspektusaiba. Érdekfeszítő és a nem szakemberek számára is hozzáférhető, hasznos illusztrációkat és terjedelmes bibliográfiát tartalmaz. Sok olvasó számára elgondolkodtató és értékes eszköz a korai emberi spiritualitás és tudatosság fejlődésének megértéséhez.

A kritikusok szerint a bemutatott elméletek túlságosan spekulatívak és nem eléggé tudományos bizonyítékokkal alátámasztottak, ami miatt egyes állítások ködösnek tűnnek. Emellett a könyvet nehézkesnek és sűrűnek tartják, és a teljes megértéséhez valószínűleg antropológiai vagy pszichológiai előismeretekre van szükség. Néhány olvasó aggodalmát fejezi ki a szerzők ateista és marxista szemléletével kapcsolatban, azt sugallva, hogy ezek az elfogultságok torzítják a történelmi és régészeti leletek értelmezését.

(38 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Inside the Neolithic Mind: Consciousness, Cosmos and the Realm of the Gods

Könyv tartalma:

Mi a közös a törökországi Catalhoyuk híres festményein talált fej nélküli alakokban és az írországi Newgrange és Knowth monumentális síremlékein faragott, egymásba kapcsolódó spirálokban? Hogyan világíthatják meg a "születés", a "halál" és a "vad" fogalmai az emberek és az állatok közötti kapcsolatok változásait? A Inside the Neolithic Mind című könyv új, kompakt, paperback változatában David Lewis-Williams és David Pearce a hit, a mítoszok és a társadalom szövevényes hálóját vizsgálja a neolitikumban, az emberi történelem vitathatatlanul legjelentősebb fordulópontjában, amikor a földművelés életformává vált, és megszületett a ma ismert, törékeny társadalom.

A szerzők két ellentétes korra és helyszínre összpontosítanak: a közel-keleti kezdetekre és Nyugat-Európára. Azt állítják, hogy az agyba keményen beidegződött neurológiai minták segítenek megmagyarázni a neolitikus emberek által létrehozott művészet, vallás és társadalom természetét.

Az ókori vallási motivációról szóló provokatív új elméleteket felvetve lenyűgöző neurológiai hidat teremtenek a múlt rejtélyes gondolati életéhez, és feltárják az emberi történelem egy jelentős korszakának lényegét.