A neuropszichológiai tesztteljesítményt befolyásoló másodlagos hatások

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Secondary Influences on Neuropsychological Test Performance

Könyv tartalma:

A klinikai neuropszichológusok már régóta elismerik, hogy mind az elsődleges, mind a másodlagos tényezők hozzájárulnak a neurológiai betegek kognitív diszfunkciójához. Az elsődleges hatások az agykárosodás mértékének és helyének közvetlen következményei. A másodlagos hatások az agysérüléssel vagy betegséggel összefüggő valamiből erednek az agy érintett specifikus területein kívül. Például egy neurológiai betegségben szenvedő betegnél depresszió alakulhat ki, ami viszont gyakran hatással van a kognitív működésre. A depresszión kívül a betegséghez kapcsolódó egyéb másodlagos tényezők is negatívan befolyásolhatják a kognitív működést, például a szorongás, a fájdalom, a fáradtság és a motoros károsodások, hogy csak néhányat említsünk.

Annak ellenére, hogy a klinikai neuropszichológiában széles körben elismerik az ilyen másodlagos tényezők kognitív működésre gyakorolt jelentőségét, soha nem volt egyetlen, a klinikusok és a kutatók számára könnyen hozzáférhető forrás erre az információra. A jelen kötet egy ilyen forrást kínál, egy bizonyítékokon alapuló, két nagy részből álló keretrendszer segítségével. Az első rész olyan fejezeteket tartalmaz, amelyek átfogóan foglalkoznak az egyes másodlagos hatásokkal, függetlenül bármely konkrét neurológiai rendellenességtől. Vannak például fejezetek a depresszió, a szorongás, a fáradtság, a fájdalom, a diagnózissal való fenyegetettség és a tüneti érvénytelenség kognitív működésre gyakorolt hatásáról. A második rész olyan fejezeteket tartalmaz, amelyek konkrét neurológiai betegségekre és az ezeknél a betegségeknél figyelembe veendő legkiemelkedőbb másodlagos tényezőkre összpontosítanak. A szklerózis multiplex, a HIV, a Parkinson-kór, a traumás agysérülés, az Alzheimer-kór/MCI/Stroke és az epilepszia mindegyike szerepel. A fejezetek szemléletes eseteket tartalmaznak.

Tanulmányok, amelyek illusztrálják a fejezetekben vázolt elveket, hogy segítsék a klinikusokat annak mérlegelésében, hogy ezek az elvek hogyan alkalmazhatók az egyes betegekre. A fejezetek bizonyítékokon alapuló iránymutatásokat is tartalmaznak a klinikai gyakorlathoz. Az utolsó fejezet kiemel néhány olyan területet, amelyek különösen további kutatásra és tanulmányozásra szorulnak, és amelyek különösen érdekesek és fontosak a klinikusok számára.