Értékelés:
A könyvet kiváló tartalma és a szállítás gyorsasága miatt nagyra értékelik, de egy felhasználó néhány fizikai állapotbeli problémát észlelt, például foltokat az oldalakon és egy nem tökéletes borítót. Összességében jó forrás tudományos célokra.
Előnyök:Kiváló tartalom, jól kutatott információk, árához képest nagyszerű termék és gyors szállítás.
Hátrányok:Fizikai állapotbeli problémák a könyvvel, mint például foltos oldalak és egy kissé sérült borító, amelyek csalódást okoztak a könyv árát tekintve.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Oxford Handbook of Names and Naming
Ebben a kézikönyvben a világ minden tájáról származó tudósok naprakész beszámolót nyújtanak az onomasztika különböző területeinek aktuális helyzetéről, olyan formában, amely egyszerre hasznos a kapcsolódó területek szakemberei számára és hozzáférhető az általános olvasó számára. Az ókori Görögország óta a neveket a nyelv tanulmányozásának központi elemének tekintik, és ez a nyugati gondolkodás történetében mind a filozófiai, mind a nyelvészeti kutatások egyik fő témája maradt.
A nevek eredetének vizsgálata újabb keletű, csakúgy, mint az irodalomban megjelenő nevek tanulmányozása. Viszonylag új a nevek vizsgálata a társadalomban, amely a szociolingvisztika technikáira támaszkodik, és az utóbbi évtizedekben fokozatosan egyre nagyobb lendületet vett. A kötet szerkezete nagyjából időrendi sorrendben tükrözi a névtudomány fő ágainak kialakulását.
Az első rész a névelméletre összpontosít, és felvázolja a nevek nyelvben betöltött szerepének legfontosabb kérdéseit, a nyelvtanra, a jelentésre és a diskurzusra összpontosítva.
A II. és III.
rész a helynevek, illetve a személynevek tanulmányozásával foglalkozik, míg a IV. rész az irodalomban szereplő nevek tanulmányozásának ellentétes megközelítéseit vázolja fel, különböző nyelvekből és korszakokból származó esettanulmányokkal. Az V.
rész a szocio-onomasztika területét tárja fel, a személyek, helyek és kereskedelmi termékek neveihez kapcsolódó fejezetekkel. A VI. rész ezután a névtudományok interdiszciplináris jellegét vizsgálja, mielőtt a befejező rész a repülőgépektől az állatokig terjedő élettelen és élettelen referenciákból mutat be egy válogatást, és ismerteti a velük kapcsolatban alkalmazott megnevezési stratégiákat.
