A nevetségesnél is nevetségesebb: Charles Buschsal meleg színházat csináltak az 1980-as évek New Yorkjában.

Olvasói vélemények

Ken Elliott memoárja szórakoztató és szívhez szóló betekintést nyújt a Theatre-in-Limbo alapításába Charles Busch mellett, a New York-i meleg színházak viharos, de mégis vibráló időszakában. A könyv az LMBTQ+ közösség kreativitásának és bajtársiasságának szellemét ragadja meg az AIDS-válság kihívásai közepette, bemutatva a korszak örömét és szívfájdalmát egyaránt.

Az emlékiratot dicsérik szellemes és magával ragadó történetmesélése, az East Village színházi szcéna gazdag részletessége és a meleg történelem egy átalakító korszaka iránti nosztalgikus rajongása miatt. Sok olvasó értékelte a humor, a színfalak mögötti pletykák és a művészek előtt álló kihívások tiszta szemmel történő bemutatásának kombinációját, ami értékes forrássá teszi a queer színház és kultúra megértéséhez.

Egyes olvasók úgy találhatják, hogy a tartalom inkább azokat szólítja meg, akik már ismerik a meleg színházat vagy érdeklődnek iránta, ami potenciálisan korlátozza a közönséget. Továbbá, bár a könyv olyan jelentős történelmi kérdésekkel foglalkozik, mint az AIDS, egyesek úgy érezhetik, hogy nem elég mélyreható e komolyabb témák feltárása.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Beyond Ridiculous: Making Gay Theatre with Charles Busch in 1980s New York

Könyv tartalma:

A Beyond Ridiculous a Theatre-in-Limbo történetét meséli el, egy belvárosi színészcsoportét, amelyet 1984-ben Kenneth Elliott rendező és Charles Busch drámaíró és drag-legenda alapított. A Vampire Lesbians of Sodomot a Limbo Lounge-ban, az East Village peremén található raffinált klubban indították útjára, de később ez lett az off-Broadway történetének leghosszabb ideig futó nem-musicalje.

1984 és 1991 között Busch nyolc Limbo produkcióban szerepelt, mindig felháborítóan mesés öltözékben. A Beyond Ridiculousban Elliott első személyben meséli el a társulat Hamupipőke-meséjét, amely a szórakozásról, a szívfájdalomról és a drámaiságról szól.

A könyv középpontjában a fiatal Charles Busch áll, egy felejthetetlen személyiség, aki azért küzd, hogy lássák, hallják, és kifejezze egyedi stílusát író-előadóként olyan darabokban, mint a Psycho Beach Party és a The Lady in Question. Az AIDS tragédiája a társulat kincset érő barátai között, az LMBTQ+ színház mainstream elfogadásáért folytatott küzdelem Ronald Reagan elnök idején, valamint a meleg színházi művészlét új útjainak felfedezése keserédessé és örömtelivé teszi a könyvet.