Értékelés:
Az ismertetők két könyvet tárgyalnak a Civilian Conservation Corps (CCC) munkájáról, kiemelve Salmond munkájának mélységét Alexander megközelítéséhez képest, amely bár érdekes, de nagymértékben támaszkodik másodlagos forrásokra. Salmond könyve alapos vizsgálatot nyújt a CCC-ről, széles körben felhasználva az elsődleges forrásokat, Alexander könyve azonban inkább narratív szemléletet nyújt a CCC résztvevőinek tapasztalatairól a New Deal kontextusában.
Előnyök:Salmond könyve részletes, hiteles és alaposan kutatott áttekintést nyújt a CCC-ről, elsődleges forrásokra összpontosítva, és a résztvevők tapasztalataival foglalkozik. Alexander könyve világos, magával ragadó elbeszélést kínál, amely a CCC-t a New Deal keretében kontextusba helyezi, és kiemeli a résztvevő fiatal férfiak személyes történeteit.
Hátrányok:Alexander könyvét kritika éri rövidsége és a másodlagos forrásokra való nagyfokú támaszkodása miatt, ami csökkentheti eredetiségét és mélységét. Alexander munkájában ténybeli pontatlanságok és kihagyások is vannak, többek között elhanyagolja a kulcsfontosságú elsődleges forrásokat, ami a CCC-re vonatkozó statisztikák hibáihoz vezet.
(2 olvasói vélemény alapján)
The New Deal's Forest Army: How the Civilian Conservation Corps Worked
A nagy gazdasági világválság példátlan szegénységének hatására Franklin D. Roosevelt elnök hatalmas közmunkaprogramokat hozott létre, amelyek célja az amerikai szegények és munkanélküliek közvetlen segélyezése volt. A New Deal legkézzelfoghatóbb öröksége talán a Civilian Conservation Corps által létrehozott parkok, nemzeti erdők, festői utak és piknikházak hálózata, amelyek még ma is meghatározzák az ország tájait. A CCC beiratkozott tagjai, többségükben nőtlen fiatal férfiak, a hadsereg által működtetett táborokban éltek, és keményen dolgoztak bérért (amelynek nagy részét haza kellett küldeniük a családjuknak), hogy megőrizzék Amerika természeti kincseit.
A The New Deal's Forest Army című könyvében Benjamin F. Alexander leírja, hogyan jött létre a hadtest, milyen folyamaton mentek keresztül a jelentkezők, hogy bekerülhessenek, és milyen munkákat végeztek valójában. Azt is elmagyarázza, hogyan működtek a táborok és a munkaterületek, hogyan töltötték a beiratkozottak a szabadidejüket, és hogyan vetett véget a CCC-nek a második világháború. A CCC történetét összekapcsolva a Roosevelt-kormányzat nagyobb kezdeményezéseivel, Alexander leírja, hogy Roosevelt politikája vegyes áldást jelentett az afroamerikaiak számára, akik bár kemény bánásmódban részesültek, mégis elég hasznot húztak a New Dealből ahhoz, hogy a Demokrata Párt mögött álló választók egyre erősebb részévé váljanak.
A CCC volt az egyetlen nagyszabású foglalkoztatási program, amelynek létezését Roosevelt előre jelezte az 1932-es kampány során tartott beszédeiben - és amely a szívének legkedvesebb volt az egész évtized alatt, amíg tartott. Alexander feltárja, hogy maga a munka hogyan hagyott maradandó nyomot az ország terepén, mivel a beiratkozottak fákat ültettek, erdőtüzek ellen küzdöttek, közparkokat alakítottak ki, történelmi csatatereket állítottak helyre, és gátakat és teraszokat építettek az árvizek megelőzésére. A CCC életének egyedülállóan részletes feltárása, A New Deal erdei hadserege meggyőzően mutatja be, hogy a New Deal egyetlen programja hogyan változtatta meg Amerikát, és hogyan adott életet a korabeli erdőgazdálkodásnak és a modern környezetvédelmi mozgalomnak.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)