A Race of Female Patriots: Women and Public Spirit on the British Stage, 1688-1745
Az A Race of Female Patriots című könyv azt állítja, hogy a XVIII. századi brit színpadon a közszellemű nők elszaporodtak, hogy a politikai hovatartozás affektív élményét katalizálják, mivel a drámaírók a hovatartozás, a hűség és a lojalitás új formáit képzelték el, amelyek illeszkedtek az 1688-as dicsőséges forradalom által létrehozott új brit alkotmányhoz.
Brett D. Wilson a repertoár alapdarabjait (The Fair Penitent, Jane Shore) és kevésbé ismert darabokat (Liberty Asserted, The Revolution of Sweden, Edward and Eleonora) egyaránt megvizsgálja, hogy meghatározza egy elterjedt, de kevéssé vizsgált drámai mód paramétereit: "polgári" drámák, amelyek a politikai viszályok és a magánéleti szorongások jeleneteit használják fel a nők köré szerveződő közösségek kialakításának színpadra állítására. A színpadon a nők a köz javára cselekszenek - Wilson érvelése szerint azzal, hogy szentimentális lelkesedéssel: közszellemmel töltik meg a köznemességet.
Az olyan drámaírók, mint Nicholas Rowe, Catharine Trotter, John Dennis és James Thomson az általuk elképzelt nőközpontú egyesületeket a zűrzavarból harmóniává alakuló brit nemzet szinonimájává teszik. Visszahelyezve a látóterébe azokat a kulcsfontosságú, elhanyagolt szövegeket, amelyek a mélyen érző nőket a befogadás ügynökeiként és a polgári erény ikonjaiként ábrázolják, az A Race of Female Patriots a tragikus drámák meggyőző tanulmánya a nagy politikai változások idején, amely új betekintést nyújt a nők, az érzés és a közszféra kapcsolatába.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)