A Notting Hill-i Napóleon

Olvasói vélemények

G. K. Chesterton „A notting hill-i Napóleon” és „A csütörtöki ember” című műveinek összeállítása humoros és elgondolkodtató élményt nyújt, tele okos szatírával, különc karakterekkel és időtlen témák feltárásával. Míg egyes olvasók szerint az elbeszélés a komédia és a filozófia elragadó keveréke, mások úgy érzik, hogy az okosság túlságosan is nyomasztó lehet, vagy a kommentárok túlságosan leegyszerűsítőek lehetnek.

Mindkét regényt dicsérik humoráért, szellemességéért és azért, mert képes elgondolkodtatni olyan mély témákról, mint az emberiség, a hit és a társadalmi abszurditások. Sok olvasó szórakoztatónak és gazdagítónak találja a karaktereket és a furcsa történetszálakat, és nagyra értékeli Chesterton egyedi stílusát, amely még egy évszázad elteltével is aktuális.

Egyes olvasók kritizálják Chesterton írásának összetettségét és sűrűségét, mivel nehezen emészthetőnek találják. Panaszkodnak arra is, hogy az elbeszélés időnként filozófiai elmélkedésekben akad el, és egyes olvasók úgy érzik, hogy a reklám félrevezette őket az illusztrációkkal kapcsolatban, mivel a kiadás a borítón kívül nem tartalmaz ilyet.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Napoleon of Notting Hill

Könyv tartalma:

A Notting Hill-i Napóleon G.

K. Chesterton 1904-ben írt regénye, amely a 20.

század végének majdnem csonka Londonjában játszódik. Bár a regény a jövővel foglalkozik, nem a technológiára és nem is a totalitárius kormányzásra koncentrál, hanem egy olyan kormányra, ahol senkit sem érdekel, mi történik, e tekintetben a Fahrenheit 451-hez hasonlítható.