A növekedés: Történelem és számvetés

Olvasói vélemények

A könyv a népességnövekedés és a gazdasági fejlődés közötti kapcsolatot tárgyalja, nagy hangsúlyt fektetve a malthusi elméletre. Ugyanakkor kritika érte, hogy nem foglalkozik a csökkenő születésszám és népességszám következményeivel. Míg egyesek szemléltetőnek és a közgazdászok számára relevánsnak találják, mások szerint nem kezeli megfelelően a jelenlegi demográfiai kihívásokat.

A könyvet részletesnek és informatívnak írják le, különösen a közgazdászok számára. Hatékonyan szemlélteti a GDP-növekedéssel kapcsolatos gondolkodásmód alakulását, és a közgazdasági elmélet iránt érdeklődő olvasók számára is lebilincselő.

A kritikusok rámutatnak, hogy a könyv elhanyagolja a kortárs népesedési dinamikát, különösen a csökkenő születési arányszámot, ami jelentősen megváltoztathatja a könyv következtetéseit. Ez a mulasztás hatástalanná és zavarossá teheti elemzését és szakpolitikai javaslatait.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Growth: A History and a Reckoning

Könyv tartalma:

A gazdasági növekedés múltjáról, jelenéről és jövőjéről szóló szemléletes beszámoló, amely bemutatja, hogyan és miért kell továbbra is törekednünk a gazdasági növekedésre, miközben válaszolnunk kell az általa teremtett kihívásokra.

Az elmúlt két évszázadban a gazdasági növekedés milliárdokat szabadított meg a megélhetésért folytatott küzdelemtől, és sokkal egészségesebbé és hosszabbá tette az életünket. A jólétnek azonban ára volt: a környezet pusztulása, a helyi kultúrák pusztulása, a hatalmas egyenlőtlenségek növekedése és a destabilizáló technológiák. Az ilyen károkkal szembesülve ma már sokan azt állítják, hogy az egyetlen kiút a "degrowth", azaz a gazdasági lábnyomunk szándékos csökkentése. Az emberiség fejlődését azonban ostobaság lenne feladni. Daniel Susskind szerint ehelyett meg kell tartanunk a növekedést, de át kell irányítanunk, hogy jobban tükrözze azt, amit valóban értékelünk.

Susskind történelmi rálátással teli, átfogó elemzésében bemutatja, hogyan alakult ki az, hogy a politika a nagyobb GDP céltudatos keresése körül forogjon. Ez meglepően új keletű fejlemény: a huszadik század második feléig alig volt szó a gazdasági növekedésről. És a növekedés mozgatórugóinak megértése még ennél is újabb keletű. Csak a közelmúltban jöttünk rá, hogy az emberiség hogyan emelkedett ki az évezredes stagnálásból: az erőteljes és termékeny új ötletek folyamatos felfedezésével.

Ez a felismerés aláássa azt a mantrát, miszerint "nem lehet végtelen növekedés egy véges bolygón", mivel az ötletek világa végtelenül hatalmas. A növekedés kritikusai azonban joggal hangsúlyozzák, hogy többé nem összpontosíthatunk kizárólag a növekedés előnyeire. Susskind szerint szembe kell néznünk a kompromisszumokkal: néha a társadalmaknak tudatosan kevesebb növekedésre kell törekedniük más célok érdekében. Ezek nem egyszerűen gazdasági, hanem erkölcsi döntések lesznek, amelyek nemcsak a politikusok és szakértők, hanem minden polgár elkötelezettségét megkövetelik.