Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
The Nuaulu World of Plants: Ethnobotanical cognition, knowledge and practice among a people of Seram, eastern Indonesia
Roy Ellen The Nuaulu World of Plants című könyve a kelet-indonéziai Seram szigetén végzett antropológiai terepmunka, valamint az etnobiológiai ismeretek tanulmányozásán keresztül ötven éven át folytatott, az emberi osztályozási tevékenység alapjait vizsgáló összehasonlító kutatások csúcspontja.
A növényeknek a nuaulu nép világképében és életmódjában betöltött szerepéről szóló gazdag beszámoló elismeri, hogy a növényismeret plurális helyi és történelmi összefüggésekbe ágyazódik: a mocsárrétekbe, a kerti kultúrákba, a kezelt parlagon hagyott területekre, a falusi terekre és utakra; a fákra és az erdőhöz fűződő ökológiai, fogalmi és tapasztalati kapcsolatokra; a növények gyógyító, nyersanyagként, tüzelőanyagként és rituálékban betöltött szerepére; valamint a történelmi változásokra, az egzotikus növények megjelenésére és a növényvilág gyarmati és posztkoloniális látásmódjának hatására. Ellen a nuaulu osztályozási gyakorlatok kortárs vizsgálata a XVII. századi holland természettudós, Rumphius hasonló megfigyeléseinek fényében jobban megérteti velünk, hogy a tudományos rendszertan hogyan születik a népi tudásból.
Az itt bemutatott, megbízható adatállományokon és hosszú távú terepmunkán alapuló, a helyi növényosztályozásról szóló átfogó tanulmány ritka eredmény, és a regionális etnológia számára kiemelkedő forrás. Ez a könyv azonban további dimenziót kínál, értékelve az úgynevezett "természetes" osztályozások és a haszonelvű rendszerek közötti kapcsolatra vonatkozó elméleti konszenzust, és ezáltal rávilágít a Berlin és Atran által a népi tudásrendszerek tanulmányozására kidolgozott, nagy hatású keretrendszer néhány problémájára, és foglalkozik velük. Hangsúlyozza az egyetemesség és a viszonylagosság, a kulturális modellek és az egyéni kontextuális sémák, valamint a kétdimenziós taxonómiák egyszerű állításainak nehézségeit. Ellen meggyőzően érvel amellett, hogy az osztályozás a kulturális megismerés dinamikus és élő folyamata, amely összekapcsolja a tudást a gyakorlattal, és nem egyszerűsíthető le könnyen grafikus ábrázolásokra vagy elvont általánosításokra. Emellett felhívja a figyelmet az ontológia és az episztemológia legújabb radikális megközelítéseire, különösen azokra, amelyek a "konvergencia-metafizikára" összpontosítanak, és azzal érvel, hogy ezek új kihívások elé állítják a területet.
