A nürnbergi SS-Einsatzcsoport per, 1945-1958

Olvasói vélemények

A könyv átfogó és jól megalapozott vizsgálatot nyújt az Einsatzgruppenről és a második világháború utáni perekről, mélyrehatóan vizsgálja a gonoszság banalitását és a tömeggyilkosokká vált hétköznapi emberek hátterét. Ugyanakkor kritika érte, hogy túlságosan száraz, ismétlődő, és hiányoznak belőle a személyes anekdoták vagy a vizuális elemek, amelyek feldobhatnák az elbeszélést.

⬤ Alapos kutatás és mesteri írás a szerző, Hilary Earl tollából.
⬤ Részletes beszámolók, hasznos táblázatokkal és diagramokkal.
⬤ Értékes betekintést nyújt az elkövetők pszichológiájába és a perek jogtörténetébe.
⬤ Ajánlott diákoknak és a holokauszt iránt érdeklődőknek.
⬤ A könyvet jelentős műnek tartják a nürnbergi perek és az Einsatzgruppen akcióinak megértésében.

⬤ Néhány olvasó száraznak találta az írásmódot és túlságosan hosszúnak az elbeszélést.
⬤ Ismétlődő tartalom és feltételezések, amelyek csökkentették a hitelességét.
⬤ Hiányzik a személyes történetek vagy a történelmi eseményeket jobban illusztráló képi anyagok.
⬤ Kritika a számos elgépelés és a spekulatív kommentárok miatt.
⬤ Néhány olvasó azt szerette volna, ha a szélesebb körű beszámolók helyett inkább az egyes elkövetőkre koncentrálnának.

(20 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Nuremberg SS-Einsatzgruppen Trial, 1945-1958

Könyv tartalma:

Ez a könyv, amely kiterjedt levéltári kutatásokon alapul, az első történelmi vizsgálatot nyújt az SS-Einsatzgruppen - a nácik által a keleti fronton folytatott faji háborúban alkalmazott mozgó biztonsági és gyilkos egységek - vezetőinek letartóztatásáról, bírósági tárgyalásáról és büntetéséről.

Az 1941 nyarán a Szovjetunióba küldött négy Einsatzgruppen-egység az erősítéssel együtt mintegy egymillió szovjet civilt gyilkolt meg szabadtéri lövöldözésekben és gázszállító kocsikban, és 1947-ben ezen egységek huszonnégy vezetője ellen emberség elleni bűncselekmények és háborús bűnök miatt emeltek vádat a gyilkosságokban való részvételük miatt. A könyv a jogi eljárás ismertetésén túlmenően a legújabb történetírói irányzatokat és elkövetői paradigmákat is megvizsgálja, és olyan vitatott kérdéseket fejt ki, mint a végső megoldás időzítése és keletkezése, az elkövetők útja a bűncselekményhez és a gyilkolás motivációja, valamint tárgyalja a jog és a történelem közötti feszültségeket.”.